A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Laczkó Dezső: Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása

1 2 Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása. Az alsó osztály kőzeteit a bennök talált Posidonomya weugensis WISSM. Avicula globulus és Trackyceras jellegű cefalopodák után wengeni korúaknak nyilvánítja (i. h. 101); a felsőosztály rétegeit pedig a bennök talált fauna alapján az alpesi tóri rétegek egyenértékeinek tartja (i. h. 104. 1.). BöcKH-nek a felső márgacsoportra vonatkozó ezen párhuzamosításán MOJSISOVICS 1873-ban és 1874-ben a BöcKH-től nyert paleontologiai adatok alapján több változtatást eszközöl. Láttuk ugyanis, hogy ezen években MOJSISOVICS az ő 1869-iki oeni csoportjának wengeni rétegeit, (tehát azon rétegeket, melyekkel BÖCKII a Déli-Bakony felső márgacsoportjának alsó szakaszát párhuzamba állította) a Bakony tridentinus meszével, azaz azon lerakódással hozza a legszorosabb vonatkozásba, a mely eddig ő nála a bakonyi triaszban a buchensteini rétegeket képviselte. És mert ekközben a felső márgacsoport alsó szakaszának cefalopoda faunája a wengenieknél fiatalabbnak bizonyult, MOJSISOVICS e márgaszakaszt az ő aonoides zónájának keretébe illesztette.

1 Hogy pedig amaz éles faunisztikus ellentétnek a mely ezen szakasz felsőtriaszkorú cefalopoda és (SCHLOENBACH szerint) kagylómész karakterű brachiopoda tartalmából előállott, élet vegye, kijelenti, hogy ezen körülmény újabb bizonyítékokat szolgáltat arra nézve, hogy mily nehéz a brachiopodákat élesebb szint meghatározásra felhasználni.

2 A felső márgacsoport felső szakaszának BÖCKH által kijelölt tóri egyenértékét MOJSISOVICS is elfogadja, behelyezve azokat a maga tágabb értelemben vett raibli rétegeibe.

3 Szükségesnek tartom még felemlíteni, hogy 1880-ban az 1874-iki aonoides zóna tartalma (s így a bakonyi felsőmárgacsoport alsó szakasza is) összeolvad a raibli rétegekkel s az aonoides zóna neve alá lesz foglalva az egész új csoport, és így Mojsisovics-nál 1880-ban már az egész felső márgacsoport az aonoides zóna keretébe esik.

4 Még egy pont van MOJSISOVICS 1874-iki művében, a mely a bakonyi geologiát közelebbről érdekli. Midőn ugyanis MOJSISOVICS az ő mediterrán és juvávi provincziáját fauna szempontjából szembe állítja, a többi közt arra a következtetésre is jut, hogy ezen két provinczia között a cassiani, illetőleg a subbulatus rétegek lerakódása idejében egy tökélyeden összeköttetés létezett. Ezen következtetés helyességének támogatására a két provincia faunájából felsorol egynéhány tipust, mint olyanokat a melyek a két provinciában együttesen is előfordulnak. Ezen közvetítő típusok közé tartozik a Halobia genus is. így a 'Bakonyt illetőleg is utal egy Halobiára, a melyet a füredi mészkőből ismer s ebből azt következteti, hogy az a két provinczia vizeinek a Bakony területén át való közlekedését látszik bizonyítani, valamint azt is, hogy a bakonyi triászból hiányzó cassiani ekvivalens a füredi mészben keresendő.

5 Habár MOJSISOVICS ezen két következtetésének jelentősége azóta megingott, mert időközben MOJSISOVICS maga is a juvávi provincziáját feladta,

6 másrészt meg a 1 E. v. MOJSISOVICS : Faunengebiete etc. 103. 1. 2 U. o. 90. lap. 3 U. o. 4 E. v. MIJSISOVICS: Über heteropische Verhältnisse etc.; Jahrb. d. geol. Reichsanst. XXX. kt. 700. lap. 5 E. v. MOJSISOVICS : Faunengebiete etc. ; Jahrb. d. geol. Reichsamt. XXIV. köt. 1874. 93. 1. 6 E. v. MOJSISOVICS: Die hallstätter Entwickelung d. Trias.; Sitzungsber. der Akad. Wien, 1892, CI/I. 777. 1.