A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Laczkó Dezső: Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása

1 2 Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása. köztük talált „Arcestes tridentinus"-ban egy kitűnő alpesi fajt ismert fel, mely szerinte a pötschenmészre, valamint a délalpesi buchsteini mészre jellemző, továbbá, mert a Bakonyban a Proacestes snbtridentinns mészkövének állása a kagylómész rétegeihez viszonyítva hasonló, mint a pötschen- és a buchensteini mészé, — szintén ezen utóbbi két egyenértékű alpesi képződménynyel helyezte párhuzamba (i. h. 87. I.).

1 c) A Daonnella Lommeli tartalmú szürke mészkő (füredi mészkő). BÖCKH e mészkövet a benne talált Daonella Lommeli Wissm. után nevezi el. Igaz, hogy ezen elnevezés révén a rétegcsoport jellemének csak egy figyelemre méltó vonását akarja kiemelni, mert megjegyzi, hogy ezen kövület függélyes elterjedése a felső triaszban tetemes, tehát a kőzet közelebbi párhuzamosításának kérdésében elhatározó befolyást nem gyakorolhat. Azért gyakorlatibb értékűnek tartotta, ha e mészkövet Balaton-Füred neve után, mivel itt típusosán fejlődik ki, „füredi mészkőnek" nevezi el (i. h. 96. 1.). A füredi mészkő BÖCKH szerint a tridentinus mészkőnek állhatatos kísérője a Déli-Bakony két triaszkorú vonulatának délnyugati nagyobb felében. A megyehegyi szelvényből MOJSISOVICS nem ismeri, BÖCKH ellenben innen már mint jól kifejlődött triasztagot mutatja be. De ezen szelvénytől északkeletre már ő sem találta valaminthogy az egész északi kőzetzóna hosszában sem tudta ezen bakonyi triaszkorú tag biztos képviseltetését kimutatni és csak feltételesen említi Vámosról. Paralleláját illetőleg BÖCKH a következőket mondja: „Miután az eddigi paleontologiai lelemények ezen mészkőnek más triaszterületek lerakodmányaival való összehasonlítására semmi támpontot sem nyújtanak, azon kérdést, vájjon az Alpok melyik képletének felel meg a füredi mészkő, csakis a sztratigrafiai viszonyok tekintetbevétele mellett oldhatjuk meg legalább némileg. Hogy fiatalabb mint a Bakony vörös tridentinus mészköve, az bizonyos, mert mindenütt felette települ. Másrészt a füredi mészkőre márgák települnek Posidonomya wengensis-szel trachyceratákkal stb. melyeknek legalább egyrésze mint a vengeni pala egyenértéke mutatkozik". „Az Alpokban azonban ezen két szinten belül MOJSISOVICS bányatanácsos úr értekezése szerint (Über die Gliederung der oberen Triasbildungen der östlichen Alpen. Jahrb. d. geol. R. A. 1869) ama mészkő és dolomitlerakodás fekszik, a mely az ő nóri emeletének felső részét alkotja, a mely tehát a Bakonyban a füredi mészkőben találhatja képviselőjét" (i. h. 10. 1.). Ezekből látjuk, hogy BöcKH-nek a szóban forgó triaszkorú rétegcsoport paleontologiai jelentőségét jellemző kövületek hiányában eleinte megállapítania nem sikerült. A Daonella Lommelli gyakoribb jelentkezése, valamint a trachycerata eljövetelek a tridentinus mészszel való rokonságra utaltak ugyan, a mely rokonságot helylyel-közzel petrografiai rokonság is erősíteni látszott; de másfelől ugyanezen fossziliatartalom — legalább részben — a fedőben fekvő veszprémi márgák faunisztikus sajátságaira is emlékeztetett s így nem lett volna indokolt ezen triaszkorú tagot a maga egészében akár a fedőhöz, akár pedig a fekühöz kötni. Midőn azonban BöcKH-nek utólagos paleontologiai leletei tisztába hozták a füredi mészkő feküjét adó tridentinus mész alpesi egyenértékének kérdését, akkor azután a sztratigrafiailag biztos helyzetű füredi mészkőnek parallelája is magától kínálkozott az alpesi wengeni csoport fedőjében álló cassiáni rétegekben. De mert a kizárólag wengeni korúnak tartott Daonella Lommelit a füredi mészkőben is és különösen annak alsó szakaszában 1 A tridentinus mésznek wegeni korát csak 1873-ban állapították meg.