A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Vitális István: A balatonvidéki bazaltok
11 BÖCKH JÁNOS a veszprém—nagyvázsonyi fensík délkeleti peremén Litértől kezdve Szentkirályszabadján, Faészen, Hidegkúton, Barnagon és Mencshelyen át Balatonhenyéig pontosan kinyomozott, parallel halad, a másik kettő meg csaknem merőleges az első kettőre. Minthogy pedig ilyen irányú t. i. északnyugat-délkeleti, harántvető is bőven van a Balaton-felvidék triaszplatóján, nem ok nélkül mondta BÖCKH JÁNOS: „hogy e négy felsorolt vonal csakugyan eg}' repedési rendszert jelöl, melyen a bazaltkitörések történtek". 1 BÖCKH JÁNOS e vonalait HOFMANN KÁROLY 2 erősen kibővítette, noha nem a legszerencsésebben. HOFMANN KÁROLY vulkáni sorainak meghúzásánál az a törekvés nyilatkozik meg, hogy e vonalak a vulkánrendszer egy-egy nagyobb tömegéből induljanak ki. Ilyen kiinduló pontnak tekinti HOFMANN a Kabhegyet, a melyből BÖCKH 1. és 3. vonalán kívül a Kabhegy—Somhegy—Királykő—Feketehegy—Badacson és Kabhegy—Tihany között húzott 1 — 1 vonalat. Ilyen czentrum szerinte az Agártető, a melyen BÖCKH 1. vonalán kívül hosszú harántvonalat húz, a mely Boglártól a Magasi halmokig vonul s a Somlón hegyes szögben metszi BÖCKH 3-ik vonalát. Ilyen központnak vette a Badacsont is, a melyet BÖCKH 4-ik vonalán kivül a Badacson—Kis-Hegyestű—Kopaszhegy vulkánsora kiindulási pontjának mond. És ilyen végül a Halomhegy is, a honnan a Tóti és Gulácsi hegyen át a Szigligeti halmokig indul ki szerinte egy vulkánsor. HOFMANN KÁROLY nem tartotta már szigorúan szem előtt azt, hogy a vulkáni sorakozási vonalak kinyomozott vetőkkel essenek össze, vagy legalább ilyenekkel haladjanak parallel. O a kinyomozott csapásmenti és radiális vetők irányán kívül, mint maga mondja 3 a Kabhegy—Badacson közti vonaláról „szokatlan irányú rézsútos" és egymást ferdén keresztező vonalakat is felvett vulkánsorokul. SIGMUND ALAJOS meg BÖCKH, illetőleg HOFMANN KÁROLY vulkánvonalai közül egyoldalúan csakis a harántosakat fogadja el s a stájer—magyar bazalthegyeket 10 vulkánsorba osztja. 4 Vonalai közül az első három (t. i. 1. Auersberg— Gnas, 2. Riegersburg— Steinberg—Hochstradenklöchi kúpok—Radein és Lindegg— Kapfenstein) Stájerországba esnek, a 4-ik: Stein-Neuhaus a stájer—magyar határra nyúlik, az 5-ik: Kho-Fidisch—Güssing a Rába vidékére jut, a többi öt pedig a Balatonvidékre esik. Ezek: 6. Tátika—Szigliget, 7. Sitke—Kis-Somló— Szentgyörgy—Badacson—Fonyód, 8. Köveshegy—Kopasz te tő, 9. Magasihegy—Somlóhegy—Agártető—Boglárhegy és 10. Ságihegy— Somlóheg y—K a b h e g y—T i h a n y. SIGMUND-nak ezen egyoldalú eljárására már HOERNES RUDOLF 5 is reámutatott a „Bau und Bild der Ebenen Oesterreichs "-ban, hivatkozván arra, hogy, a mint azt már BÖCKH JÁNOS kimutatta, a litér—balatonhenyei és a balatonparti vető mint kiváló tektonikai vonal jelentkezik s a Királykő-Feketehegy hatalmas tömege éppen ebben az irányban helyezkedik el, a melyre SIGMUND ki sem terjeszkedik. Éppígy kimaradt SIGMUND harántos vulkánsoraiból: Gulács, Tóti, Hegyesd stb. 1 BÖCKH JÁNOS: A Bakony déli részének földtani viszonyai II. rész. 98. 1. 2 HOFMANN KÁROLY dr.: A déli Bakony bazalt-kőzetei; A m. kir. Földt. Int. Évkönyve. III. k. 1875/78. 431 s köv. 1. 3 HOFMANN K. : A déli Bakony bazaltkőzetei; A m. kir. Földt. Int. Évkönyv. III. k. 433. 1. 4 SIGMUND A.: Ein neues Vorkommen von Basalttuff in der Oststeiermark ; Tschermaks, Mineral, u. Petrogr. Mitteilungen, (Neue Folge), XXIII. B. Wien, 1904. p. 405. 5 HOERNES R. : Bau und Bild der Ebenen Österreichs. Wien, 1903. 189—190. 1.
