A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Vitális István: A balatonvidéki bazaltok
12 A balaton vidéki bazaltok. Ezeknek a vulkáni soroknak egy része tagadhatatlanul hipotetikus légvonal csupán, mert tektonikai vonallal való szoros összefüggése nem mutatható ki. Az kétségtelen, hogy nem a bazalthegyeken át húzható vonalakból kell (miként részben HOFMANN és SIGMUND is tette) a tektonikai vonalakra következtetni, hanem fordítva, a kinyomozott tektonikai vonalak jogosíthatnak csak fel vulkáni sorakozási vonalak kijelölésére. Ezt az alapelvet még legjobban közelítik meg BÖCKH JÁNOS vonalai. Az ő 4 vonala közül az 1. és a 2-ik a Középhegység csapásirányával összeesik s a litér—balatönhenyei csapásmenti vetővel parallel halad, a 4-ik pedig a feltételezhető sümeg—lesenczetomaj—balatonedericsi harántvetővel csaknem pontosan összevág. Hogy bazaltos kőzeteink egy része csapásmenti harántos vetők mentében került felszínre, a mellett bizonyító érvül említjük fel a Balaton-felvidék bazaltteléreit is. A szigligeti bazalttelér, a melyet még STÄCHE dr. 1 fedezett fel s a melyet BÖCKH JÁNOS 2 ismertetett meg először részletesen, RÓTH rajzával illusztrálva is, északkelet-délnyugati irányban szeli át a bazalttufát, illetőleg konglomerátumot, vagyis a Balaton-fevidék csapásmenti vetőinek az irányában. Magam — Szigligettől nem messze — a Tótihegy közeléből az Őrsihegy csoportjához tartozó vörös homokkőben nyomoztam ki egy bazalttelért, a mely északnyugat-délkeleti irányban húzódik, vagyis a harántvetők irányában. Kétségtelen tehát, hogy a Balatonvidék bazaltkőzetének egy része tektonikai vonalak mentén került felszínre. Mindenesetre feltűnő azonban, hogy a BÖCKH JÁNOS-ÍÓI pontosan kinyomozott litéri tektonikai vonalon alig van egy-két apró bazalthegy, a délkeleti vonulatnak azon a szakaszán meg, a mely a fűzfői saroktól Balatonfüred községig terjed, egyáltalában nincs bazaltos kőzet, pedig a térszíni és a geologiai alakulás tanúsága szerint mind csapásmenti, mind harántos vetők nagy számban mutathatók ki rajta. Balatonfüred község—Hidegkút—Szentgál vonalától délnyugatra ellenben, ott, a hol a Balaton-felvidék triaszfensíkján völgyelések és lapos kis medenczék szakítják meg a triaszrétegek kontinuitását, csoportosan s nagyobb tömegekben lépnek fel a bazalthegyek. A Kabhegy, a Dabas és a Király kő—Feketehegy bazaltplatója, továbbá a Kabhegy előtt a Somhegy, a Kabhegy és a Dabas között a N y i r e s, az Olag, a Rekettyés és a Tikhegy, a Dabas és a Királykő között a B o n d o r ó, továbbá a Halom hegy, a szentjakabfai, a mencshelyi, a magyarba rnagi bazalthegyek, a nagyvázsonykörnyéki, az öcs—taljándörögd — petendi és a monostorapáti hármas lapos medencze körül csoportosulnak; a V é ndegi halmok, a Haláp, a Hegyes d, a Csobánc z, a Tóti, a Gulácsihegy, a Badacson, a Szentgyörgyhegy és a szigligeti bazalttufa halmok a bazalthegyek második csoportjaként a tapolczai alföldi öblözetben helyezkednek el, a bazalthegyek harmadik nagy csoportja végül: a F ö r t é s, a K i s- és a Nagy-Lázhegy, a Tátika a Sarvaly-lyal és a Kovácsi—bazsi bazaltfensíkok a zsid—vindornyai medencze északi és keleti peremén terülnek el. E lapos völgyelések és medenczék csapásmenti és harántos vetők mentében és közeiben keletkezett tektonikai horpadások, melyek fiatal terczier üledékek területén keletkeztek. 1 STÄCHE: Basaltterrain am Plattensee; Jahrb. der k. k. geol. Reichsanst. XII. B. Verhandlungen p. 147. 2 BÖCKH JÁNOS : A Bakony déli részének földtani viszonyai. II. rész. 101—102. 1.
