A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Vitális István: A balatonvidéki bazaltok

III. FEJEZET. ÖSSZEFÜGGÉS A BALATONVIDÉK TEKTONIKÁJA ÉS A BAZALTTUFA ÉS BAZALT FELLÉPÉSE KÖZÖTT.

1 A Balaton-felvidék lenyesett triász fensíkjának a Balatonra néző délkeleti oldalán a rétegek északkeletről délnyugatra csapnak s általában véve északnyugatra dőlnek. Ez a két tény arra enged következtetni, hogy a Balaton-felvidék triasz-rétegsora másodlagosan került ebbe a helyzetbe : délkelet felől, a Balaton felől, északnyugat felé, a Rába lapálya felé kellett billennie. BÖCKH JÁNOS és HOFMANN KÁROLY dr. alapvető földtani felvételei óta tudjuk, hogy a Balaton-felvidék triasz-fensíkját, a melynek részletes földtani leírásával a „Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei" czímű mű I. kötete fog majd foglalkozni, csapásmenti és harántos, illetőleg radiális tektonikai vonalak szabdalják fel. Közülök legjelentékenyebb a litérbalatonhenyei, a melyet BÖCKH JÁNOS

2 nyomozott ki, de a melyre már STÄCHE dr.

3 is reá mutatott. A térszíni és a geologiai alakulás a harántos vetőknek is több helyen biztos jeleit adják, különösen azon a pásztán, a mely a litér-balatonhenyei hosszanti vetőtől délkeletre esik. E tektonikai vonalak és a bazalthegyek fellépése között BÖCKH JÁNOS kísérlette meg legelőször az összefüggést megállapítani. BÖCKH JÁNOS szerint a Balaton-felvidék bazalthegyei főleg négy vonal mentén sorakoznak,

4 ú. m. 1. K a b h e g y—A g á r t e t ő—H aláp, 2. Királyk ő—(Bonczostető—Sátormagos—Halyagos)—C sobáncz, 3. Kabheg y—S o m 1 ó—S ág és 4. Badacson—(Szentgyörgy)—K i s -S o m 1 ó ; e 4-ik vonal észak felé meghosszabbítva a gércei és a sitkei halmokat is metszi. A két első vonal délnyugat—északkeleti irányban halad, vagyis a Balatonfelvidék egyik főtektonikai vonalával, t. i. a litéri törésvonallal, a melyet 1 A geologiai főrész újabb megfigyeléseink eredményein jóval részletesebben fogja tárgyalni e kérdést és természetszerűen a bazaltok helyzetére is ki fog terjeszkedni. Az újabb tektonikai leírások azonban még közzétéve nincsenek és a megfigyelések eredményei sem álltak a szerző rendelkezésére. — LÓCZY. 2 BÖCKH JÁNOS: A Bakony déli részének földtani viszonyai. I. rész; A m. kir. Földtani Intézet Évkönyve. II. k. II. f. Pest, 1872. 33. 1. 3 STÄCHE, G. dr. : Jüngere Tertiärschichten des Bakonyer Waldes ; Jahrb. d. k. k. geol. Reichsanstalt XII. B. Verhandlungen der. k. k. geologischen Reichsanstalt. P. 125 4 BÖCKH JÁNOS: A Bakony déli részének földtani viszonyai. II. rész; A m. kir. Földtani Intézet Évkönyve III. k. 1. f. Pest, 1874. 95. 1.