A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Vitális István: A balatonvidéki bazaltok

A balatonvidéki bazaltok. 9 A Dabason túl a monostori erdő bazalttáblájának a kapolcsi eróziós völgy északi oldalára maradt folytatásán emelkedik a dolomitból álló Kis-Bakony és a Hármashegy csoportjával végét éri a Balaton-felvidék északnyugati vonulata. A tapolczai sík öblözet messze felnyúlik ezen izolált helyen és alig szembetűnő a vízválasztó rajta a Kis Magyar Alföld határán. E síkság fődolomitból álló peremén emelkedik a karcsú Hegy esd, az Egervíz kapolcsi völgynyílásában a harangforma H a 1 á p és a három V é n d e g i halom bazalterupeziós terményből felépített hegye. A sümeg—lesenczetomaji harántvölgyelésen túl a Tátika bazaltplatói fejezik be az északnyugati magassági vonulatot. Ide tartozik a K ő o r r a vagy N a g y 1 á zhegy, a Förtés, a Kávé hegy, a Kis- és az Öreg-Lázhegy, a Szebike, a Sarvaly, a Prága hegy, a Tátika és a Kovácsi hegyek bazalttömege. A Balaton-felvidék északnyugati vonulata a Rába lapálya felé halkan laposodik el, a hol a Somló, a Sághegy szép szabályos bazaltkúpja, továbbá a K i sSomló meg — a Kemenesalja tövében — az apró gércei, sitkei és magasi bazalttufa halmok emelkednek ki előőrsökként. A bazaltterménynek legészakibb előbukkanása a Marczali patak mellett Győr, Vas és Veszprém összeszögelésénél Magyargencs határában van. A délkeleti vonulattól viszont csak a Balaton lapos medenczéje választja el a somogyi dombhátságot, a melynek a Balaton felé néző peremén maradt fenn Fonyód és Boglár mellett egy-egy bazaltos anyagot tartalmazó szigethegy.