A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Laczkó Dezső: Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása
182 Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása. 120 a középső megalodusos szint, a FRECH úr 3-ik horizontjába helyezkedik; végre az ötödik: a felső megalodusos szint egybeesik FRECH úr 6-ik horizontjával. A bakonyi fődolomitnak ezen feltagolására vonatkozólag különösen hangsúlyozom, hogy vele nem kívánok egyebet elérni, mint a bakonyi felső triász noricumi emeletében eddig talált kövületes szintek viszonylagos helyzetét megvilágítani. Ez a kísérlet tehát legkevésbbé sem akar a mélyebb peleontologiái tanulmányok alapján nyugvó zónás tagosítás mellé helyezkedni; hanem inkább csak azt akarja feltüntetni, hogy a Bakony és Balatonfelvidék norikumi emeletének felsorolt szintjeiből gyűjtött fosszilis anyag miképpen oszlik meg a FRECH úr által megállapított megalodusos horizontok között. '2. Rhaetiai emelet. Területünk rhaetiai korú lerakodásaiban 6 szintet különböztettem meg. Ezekből az első kettő szürkésfehér vagy sárga, néha veresen foltozott és vastagon padozott meszekből áll, a melyeken a felsorolt faunaelemek mellett a dachstein bivalva sem ritka jelenség. Hogy ennek a kövületnek az átmetszetei nálunk hány és miféle fajokat képviselnek, azt csak a jövőben megejtendő rendszeres anyaggyűjtés fogja megmutatni. így vagyunk azokkal a faunaelemekkel is, a melyek különösen az első horizontban jelentkeznek tömegesebben. A Pecien Hellii előfordul az első és a negyedik szintben is. A hasonlókorú alpesi lerakodásokkal való összehasonlításra leginkább a 4-ik szint mutatkozik alkalmasnak; bár, a mint említettem, még jóval kevésbbé ismert, hogy sem pontosabb párhuzamosítás alapjául szolgálhatna. Egy dolog kétségtelen, hogy a Cardita austriaca-t eddig csak ebből a szintből ismerjük. Gyakoribb társai : Anomia alpina, Modiota semicirctdaris Mytilus minutus, Pecten Hellii és egy nagy Pinna töredékei. STUR 1 és ARTHABER 2 a rhaetiai lerakodások északalpesi elterjedésében három övet különböztetnek meg: a) kösszeni kifejlődés övét, b) a dachstenimész övét és c) egy átmeneti övet, a melyről azt mondják, hogy Inntől mifelénk leterjed egészen Alsó-Ausztriáig. Ezen övön belül az egymástól eltérő lerakodások háromféle csoportosulásban jelentkeznek: 1. mint a kösszeni tipus társulva pados dacsteinmésszel, 2. mint stahrenbergi rétegek és dachsteini mész, 3. mint a kösszeni, stahrenbergi rétegek és a dachsteinmész kombinácziója. Ezekből összehasonlításra elsősorban a második csoport kínálkoznék, de mert a stahrenbergi rétegkőzet fácziesze inkább meszes, míg a bakonyi carditás rétegeké nagyon is számbavehetően márgás, azt hiszem, hogy a Bakonyban a 3-ik csoportosításhoz hasonló fáczieszszel van dolgunk. A faunák eloszlása is egy átmeneti régió képét viseli, mert az az összes számbavehető kövületes szintekben (1., 2., 4.) ugyancsak vegyes. Ezt a faunaképet juttatja kifejezésre a SRUR-féle márgás mész és mészmárga fácziesz, a melynek kövületlajstromában 3 a bakonyi fácziesz legtöbb alakját (Anomia alpina, Pecten acuteauritus, Mytilus minutus, Cardita austriaca, Terebratula gregariaeformis) megtaláljuk. Ama vékonyan rétegzett szürkésfehér mészkő az Ihartű csoportból, a mely a Pecten acuteattritus-nak számos lenyomatát tartalmazza s a mely itt valószínűleg a pados dachstein mész és a carditás csoport határán áll, egészen megfelel annak a 1 STUR L Geol. d. Steierm. 389. 1. 2 Lethaca. II. Alpine Trias d. Med. Prov. 347. 1. 3 STUR : Geol. d. Steiermark. 396. 1.
