A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Laczkó Dezső: Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása

1 2 Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása. (Köveskállánál és Nagyvázsonynál!) ugyancsak werfeni palák felett a kagylómész jelenléte minden kétséget kizárólag megállapíttatott. A mi az Ammonites cfr. carinthiacus? tartalmú dolomitot illeti, — miután MOJSISOVICS a déli Bakony északkeleti szárnyában, a hol ő az ő szelvényeit szerkesztette, a lemezes mész fölött fekvő biztos kagylómész tagokat nem találta és a szóbanforgó dolomitból a magasabb szintre utaló Ammonites cf. carinthiacus ? töredékét kivéve más tájékoztató fossziliát nem ismert, másrészről pedig a veszprémi viszonyok őt meg akkor még BÖCKHÖT is arról győzték meg, hogy az itteni márgák oeni csoportra valló cefalopoda faunájokkal ezen dolomitban helyi betelepüléseket képeznek: nem maradt más hátra, mint e dolomitot a márgákkal egyetemben vagy magába az oeni csoportba vagy alája, de minden esetre a kagylómész közvetetlen tetejébe állítani. Ezen utóbbi beosztás mellett érvelt még az a körülmény is, hogy a bennök talált brachiopodák SCHLOENBACH szerint határozottan kagylómész karaktert árulnak el. Egyébiránt, hogy a veszprémi márgák MOJSISOVICS közlésében a Proarcestes subtridentinus mesze alá kerültek, arra nem csekély befolyással lehetett még az a körülmény is, hogy MOJSISOVICS úrnak akkortájban még nem sikerült eldönteni azt, hogy a két rétegcsoport cefalopoda faunája közül melyik az idősebb. MOJSISOVICS a Proarcestes subtridentinus tartalmú mészkövet, hivatkozva a hasonló alpesi viszonyokra a buchensteini vagy pötschen mész egyenértékének jelenti ki. Téves még MOJSISOVICS II. szelvényében a kádártai zöld tufáknak a tridentinus mész fölé való helyezése, valamint magának a szelvénynek szerkezete is A kádártai zöld tufákról BÖCKH úr azt igazolta be, hogy azok a tridentinus mész .alá tartoznak. A mi pedig a szelvény szerkezetét illeti, én olyan szinklinálist, a milyent ez a szelvény feltüntet, sehol sem észleltem, hanem találtam BÖCKII úr észleleteinek megfelelően egy újabb törésvonalat («veszprémi törés», 1. a tektonikai részt. 29 lap), a melynek mentén, mint legmélyebb és biztosan felismerhető triasztag a lemezes mészkő bukkanik felszínre. Ez a mészkő itt egy teljesen lekoptatott torlaszt alkot, a melynek réteghajlása azonban mindenütt, a hol csak lemérhető, északnyugati és nem déli, a mint azt MOJSISOVICS kérdéses szelvénye szemlélteti A mészkő fedőjében is van dolomit, a mely azonban csak megyehegyi lehet, mert rétegei a lemezes mészre konkordánsan települnek s rajtuk odább nyugatra Kádárta közelében, a mint majd a kádártai viszonyok ismertetésénél látni fogjuk, a trinodozus zóna kétségbevonhatlan egyenértékei feküsznek. Az a körülmény végre, hogy a lemezes mészkő közvetetlenül a fődolomit mellől emelkedik ki, csakis a törés mentén bekövetkezett vetődésben lelheti természetes magyarázatát és nem a denudáczióban, a mint ezt MOJSISOVICS úr véli (i. h. 99.). A II. szelvény leírásában MOJSISOVICH még azt a megfigyelést is közli, hogy az Ammonites cf. carinthiacus ? tartalmú dolomitot több ponton a laári dolomitok takarják, Magyarázatul itt is a denudácziót veszi fel, mint a mely folyamat a «halóri» és «badióti» csoport teljes eltüntetésén kívül helyenkint a tridentinus meszet is eltávolította. Ezzel szemben már BÖCKH J. is kimutatta, hogy a halóri és a badióti csoportok nem hiányoznak sem az északi, sem a déli vonulatból és képviseletüket részben a füredi mészkőben, részben pedig a felső márgacsoport kőzeteiben jelöli meg. A mi végül a tridentinus mészkőnek szakadozott fellépését illeti, ezt, mint később látni fogjuk, nem annyira a denudácziónak, mint inkább más geologiai tényezőknek kell betudni. Az elmondottak után arra kell következtetnünk, hogy MOJSISOVICS bakonyi