A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Laczkó Dezső: Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása

1 2 Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása. MOJSISOVICS ezen ismertetésében legelsőben is azt jelenti ki, hogy a bakonyi triász tektonikai szempontból is az Alpok legtanulságosabb részletei mellé sorakozik ; a továbbiakban pedig két szelvény alapján tárgyalja a Balatonfelvidék triaszkorú lerakodásait. Az egyik szelvény a Balaton partján kezdődik és a «literi hasadékban» végző­dik ; a másik ennek folytatása a litéri hasadéktól kezdve a Séd völgyéig. Ezen két szelvény közös triasztagjai 1. a tarka homokkő, 2. a kagylómész, 3. az Ammonites cfr. carinthiacus ? tartalmú dolomit, 4. Proareestes subtridentinus tartalmú mész és 5. a fődolomit. A második szelvény e mellett egy taggal bővül és ez egy zöld tufa, a mely a szelvényben a Proareestes subtridentinus tartalmú mész és a fődolomit közé illeszkedik. Bővebben foglalkozik különösen a BÖCKH által felfedezett cefa­lopoda tartalmú triaszmeszekkel (BÖCKH tridentinus mesze) s ezeket a felső triász alapjára, tehát az 1869-iki tagosításnak oeni csoportjába helyezi. Es végül tárgyalja még a veszprémi márgákat is, a melyeket az Ammonites cfr. carinthiacus ? tartalmú dolomit keretébe foglal. Az itt felsorolt triasztagokat MOJSISOVICS a maga 1869-iki alpesi tagosító táblá­zatába a következőleg osztja be: F) Laári csoport, dolomitok Megalodus triqueterrel. [ b) zöld tufa E) Oeni csoport ' Proareestes subtridentinus és Halobia Lommeli tartalmú mészkövek. D) Dolomitok, Protrachyceras Attila tartalmú mész- és márga betelepüléssel C) Arcestes Studeri zónája. (Nagyvázsony—Köveskálla.) B) Campilei rétegek. H) Seisi rétegek. Ezen rétegcsoportok a RICHTHOFEN, HAUER, STUR stb. által megállapított triasz­tagosítás szellemében a következőleg párhuzamosíthatok: A) és B) tag a vverfeni paláknak, C) a kagylómésznek, D) az akkori Mendoladolomitnak, E) a buchensteini ill. a pötschenmeszeknek és végül F) tag a fődolomitnak felel meg. Hiányoznak tehát a wengeni, a cassiani és a raibli rétegek. Hogy BÖCKH a bakonyi triász folytonosságának ezen állítólagos hiányát, a mely­nek magyarázatát MOJSISOVICS a fődolomit lerakódását megelőző denudációban véli megtalálni, mily mértékben tünteti el az ő alig két évvel - később megjelent tagosí­tásában, arról az ő művének méltatásánál lesz alkalmunk nyilatkozni. Itt most a magam részéről csak a következő megjegyzésekre szorítkozom: MOJSISOVICS úgy a Megyehegyen áthaladó, mint a litér -hajmáskéri szelvény leírásánál megemlékezik a vverfeni palákon nyugvó sejtes dolomitokról és rauh­wackeről, de ezen lerakódások hovatartozásáról nem szól. Ezen sejtes dolomitok fölött talált sötét és paleontologiai szempontból rosszul jellemzett lemezes meszeket a kagylómészhez veszi azon az alapon, mert közelben Felső triász Karniai emelet Felső triász Norikumi emelet Kagyló­mész Alsó triász Alsó triász Tarka homokkő

Next

/
Thumbnails
Contents