A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Laczkó Dezső: Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása

100 Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása. 100 sp., M. cf. Bökhi HOERN., M. complanatus GÜMB. stb.) az egész lerakódás norikumi korát, tehát fődolomit voltát eléggé igazolja. Tőle északra, vagyis a dombnak északi lejtőjében már meszes és márgás kőzetek bújnak ki a földből. Itt ezen kőzetek fejtése czéljából régente több apró kőbányát is nyitottak, a melyeket azonban ma már csaknem teljesen gyep és bozót vert fel s így kövületek után böngészni csak a gödrök fenekén heverő darabok közt, vagy azok szélén felhalmozott törmeléken lehetséges. A gödrök körül és a szomszédos szántóföldről összehordott garmadákban kétféle kőzetminőség mutatkozik. Az egyiket többé-kevésbbé márgás és szürkeszínű mészkőlapok képviselik, a melyek közé lazább homokos márga keveredik. Anyagukban fosszilis maradvány nem ritkaság. Innen gyűjtöttem a következőket: Isocrinus sceptrum BATH. Koninckina Leonhardi WISSM. sp. Spirigera quadriplecta MSTR. sp. Spirigera (Athyris) goniocolpos FRECH Rhynchonella tricostata BITTN. Aulacofhyris cf. Zirlensis WÖHRM. Posidonomya sp. Protrochyceras sp. ind. Trachyceras austriacnm MOJS. A másik kőzetminőség ugyancsak szürkeszínű, de tagolatlan mészkődarabokból és sárgás márgából alakult igen szívós breccsia. Ez az a kőzet, a melyet BÖCKH J. a buhimvölgyi trachycerásos mészkő fedőjéből említ s a mely a balatoni monografia paleont. függelékében „brachiopodás konglomerát" vagy „breccsia" néven szerepel. Fossziliáit leginkább csak az egyes kőzetgumókat összefogó márgából lehet kiszedegetni, mert a gumók szívós anyagából ki nem szabadíthatók. Innen valók a következők: Koninckina Leonliardi WISSM. sp. Rhynchonella lingnligera BITTN. Spirigera sp. nov. Anlacothyris cf. Zirlensis WÖHRM. Posidonomyia sp. Protrachyceras sp. ind. Itt-ott a márgás részletekben még apró ostracoda töredékek is fehérlenek. Az egész csoport faunájának faj szempontjából is kétségen kívül álló alakjai a veszprémi márgacsoportnak a vasúti feltárásokban felszínre került lerakódásainál mélyebb szintekre utalnak. A Csőszdomb a települési viszonyok tisztázására nem alkalmas; annyi azonban mégis kivehető, hogy az említett kétféle kőzet közül a breccsiás minőség a mélyebb lerakódás.