A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geologiai, petrografiai, mineralogiai és ásványchemiai függelék (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Laczkó Dezső: Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása

98 Veszprém városának és tágabb környékének geologiai leírása. 98 d) Felette közvetetlenül sötétszürke, finoman likacsos dolomit következik, a melynek legmélyebb, tehát magával a c) taggal szomszédos részletei hasonló fossziliákat rejtenek. Ezenkívül a Thecospira tyrolensis LOR. egy példánya is előjött benne. e) A dolomit felső rétegei zárványmenteseknek mutatkoztak. A szelvény eddig tárgyalt részletének dűlésiránya észak-északkelet, foka 30. f) A legutóbb említett dolomit fedőjében szántóföld terjeszkedik egészen a Vasúti-erdő keleti határárkáig. A szántóföld hosszában heverő darabok sem tájékoztatnak bennünket az altalaj minőségéről. De már az erdő határárka egy helyen mélyen az altalajba merül, a melyben azonnal felismerjük az itt felszínre került márgacsoportok legkönnyebben felismerhető szintjét, a bekérgezett fossziliák márgáját, a mely a IV. szelvény hasonló értékű tagjaitól elsodródott azon haránttörés hosszában, a mely, a mint említettem, a jutási pályaudvart északról szegélyező és függőlegesre lenyesett dolomitfal nyugati részletén is jól látható. Ezt megerősíti azon körülmény is, hogy még beljebb az erdőben megláthatjuk a bekérgezett kövületek szilárdabb márgakőzetét is és az itt is, mint a IV. szelvényben, tele van a csoport legközönségesebb fajaival. Innen valók : Thecospira Andreaei BITTN. Pecten (Chlamys?) Desiderii BITTN. Thecospirella Lóczyi BITTN. „ venustulus BITTN. Spiriferina Bittneri FRECH Ostrea montis caprilis MSTR. „ Lipoldi BITTN. Myophoria chenopus LBE. Spirigera indistincta BEYR. sp. Myphoria inaeqnicostata KLPST. Terebratnla julica BITTN. Myophoriopis intermedia BITTN. „ Wöhrmanniana BITTN. Cardita sp. „ äff. piriformis SUESS. Emargimüa Miinsteri PICT. Aiilacothyris cfr. Zirlensis WÖHRM. sp. Neritopsis armata MSTR. sp. Avicula aspera PICHL. Katosira veszprémiensis KL. „ sp. Protorcnla subpunctata MSTR. var. Cassianella angnsta BITTN. g) Ezen szintre itt is oly márgák, majd meszek következnek, mint a IV. szelvényben, a melyek t. i. tömegesebben tartalmazzák Gonodon Mellingii HAU

. és Pecten incognitas BITTN. fajokat. Ezeken kívül előfordul bennök Pinna sp. és Mysidia lithophagoides FRECH. Ez az utóbbi alak, a mely Frech úr szerint generikus szempontból a kisázsiai felsőtriasz sajátosságának egyik kifejezője a veszprémi márgák legmagasabb szintjéből, tehát a tóri rétegekből való. h) Végre, az egész csoport fedőjében itt is dolomit áll, a mely már helyzeténél fogva sem lehet más, mint maga a fődolomit.

1 1 Ugyancsak a Vasúti-erdőből, de bizonytalan szintből valók még a következő fajok: Margarosmilia sepianectens LOR. Terebratula äff. piriformis SUESS. és Vndularia (Toxoconcha) sp. ind.