Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
IV. Fejezet. A közép-triász
85 Konstatálhatom, hogy a sárgásszürke vagy drapszínű, majd jobban, majd kevésbbé szilárd márgás mészkő legnagyobb elterjedési! és legjobban segít a kagylós-mész felismerésében annak összes normális, sőt abnormális előjöveteleiben is. Ez a kőzet tartalmazza legjobb állapotban a czefalopodamaradványokat és seholsem nélkülözi azt a törpe faunát, amelyet FRECH a Paleontologiai Függelék számára készült «Új kagylók és brachiopodák» czímű tanulmányának 10—18. oldalán leírt és hajlandó volt róluk a bakonyi kagylós-mésznek külön fáczieszére, sőt különválasztható szintjére következtetni. 63. ábra. Sárgás mészkő Ptychites flexuosus Mojs. és Ceratites trinodosus Mojs. íajokkal. Eredeti nagyságban. Későbbi helyszíni megfigyeléseink FRECH feltételezését nem igazolták. Azt tapasztaltam ugyanis, hogy ebben a nagyon márgás mészkőben lencsésen ülnek a sárgás vagy sötétszürke szilárd mészkövek. Továbbá megfigyeltem, hogy az a lágyabb márgás mészkő, mely a mikrofaunát tartalmazza, egyszersmind a balatonites-ek főágya is (62. ábra); míg a ceratites és a ptychites-maradváriyok inkább a keményebb, tömöttebb, nem márgás vagy kevésbbé márgás mészkőben (63. ábra) vannak. Számos tapasztalatom igazolja ezt, amelyeket a következőkben ismertetek. A veszprémi Alsó-erdőben, közel a Veszprém és Csopak közti országúthoz LACZKÓ DEZSŐ gyűjtéséből FRECH a sct.-cassianira emlékeztető mikrofaunát határozott meg, amelynek kagylói czefalopodák társaságában vannak és a normális kagylós-mész egész sorozatát képviselni látszanak. Az itt felismert kagylók: Leda excavata GOLDF.,