Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
IV. Fejezet. A közép-triász
A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 86 Nuciila Goldfitssi ALB . var. cuneata GOLDF., Daonella Sturi BEN., Ctenodonta elliptica GOLÜP. mut. praecursor FRECH, Ctenodonti lineata GOLDF., mut. minutissima FRECH, a ceratites-szel balatonites-szel és ptychytcs-szel együtt vannak. A normális kagylós-mész fossziliáinak lelőhelyei. A kagylós-mész fossziliáinak lelőhelyeit azért írom le külön, mert a kövületeket tartalmazó márgás szint csakis kedvező térszíni és mívelési viszonyok között kerül a felszínre és igen sok helyen a termőföld vagy az erdei talaj alatt marad elrejtve. Mindazáltal a kagylós-mész kövületes márgáit könnyen meg lehet találni, minthogy a kemény megyehegyi-dolomit és a feküjében levő tűzköves tridentinus-mészkő között mindig lankás csík vagy pedig behorpadás, sőt nyereg árulja el helyzetüket, amelyet a földmivelés, sőt a szőlőültetés is felkeresett. A föld megmunkálása minden évben fölvet egyik-másik helyen kövületeket; a termőhelyek meglátogatását tehát nagyon ajánlhatom kövületkeresőknek. A kagylós-mészből gyűjtött kövületeket előzetesen én magam határoztam meg; az új alakok tanulmányozásához DIENER KÁROLY, ARTHABER GUSZTÁV, BITTNER SÁNDOR, KITTL ERNŐ és FRECH FRIGYES urak közreműködését voltam szerencsés megnyerhetni. A paleontologiai függelékben összefoglalt következő munkálatok vonatkoznak a kagylós-mész fossziliáira : DIENER K.: Közlemények a Déli Bakony triaszkorú rétegeiből származó újabb czefalopoda gyűjtésekről (1899). — — Ujabb megfigyelések a déli Bakony kagylós-mész czcfalopodáira (1900). ARTHABER G. : A Déli Bakony vverfeni rétegeiből és kagylós-meszéből származó új czefalopoda-leletek és a kagylós-mész czefalopoda-faunájának revíziója (1900). KITTL E.: Gastropodák a Bakony triász rétegeiből (1897) 3—4. old. — — Daonellák és rokonaik a Bakony 'riasz rétegeiből (1911.) BITTNER S.: Bakonyi triasz-lamellibranchiaták (1901) 84—90. old. — — Bakonyi triasz-brachiopodák (1902) 52. old. FRECH FR. : Új kagylók és brachiopodák a bakonyi triaszban (1907) 10- 25. old. — — A vverfeni rétegek vezérkövületei és Pótlékok sp. (1910) 52 — 57. old. BATHER F. A. : Bakonyi echinodermaták (1910). Természetesen az alpesi kagylós-mészfaunával foglalkozó régibb nagy paleontologiai irodalom is elengedhetetlen volt a bakonyi kagylós-mész kövületeinek tanulmányozásához. A Balaton mentén, a litéri hosszanti töréstől délkeletre fekvő lelőhelyek. Litér és Kenese között az országút magaslata mellett van a kagylós mész legészakibb fosszilis felbukkanása. Itt az országúttól nyugatra a redukált megyehegyi-dolomit és az Arcestes sub tridentinus-mészkő rögei között kis kővágó gödrökben nagyon vékonyan sárgásszürke lumasellás mészkövekben a decurtata-zóna közönséges brachiopodáit lelém, és pedig a következő fajokban : Entrochús liliiformis LAM. (entrochi) Spiriferina (Mentzelia) Mentzelii DUNK. Rhynchonella trinodosi BITTN. Spirigera trigonclla SCHLOTH.-Í.
