Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

IV. Fejezet. A közép-triász

A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 75 nevezett el (IV. tábla A. szelvénye). Ezzel a dolomittal szorosan összefüggnek a fekűjében lévő lemezes-mészkő és a rákövetkező mészkő-, meg márgarétegek és diabáztufás «piatra verde»-s márgák, amelyek a recoaroi és a reiflingi kagylós-meszet, a buchsteini-rétegeket és a tridentinus-rétegeket alkotják. Mindez konkordáns telepedésű; ekként az egész alsó- és középtriasz egy települési rétegöszletet ad, melyek tagjai között a paleontologiai kapcsolat sem hiányzik. Anisusi emelet

1 = Alpesi kagylós-mész. A megy ehegyi-dolomit. A megyehegyi-dolomitot nemcsak a lemezes-mészkő kíséri hűségesen, amelyet fossziliái alapján a werfeni rétegekhez kellett csatolni, hanem a fedőjében lévő vékonyabb kagylós-mész, sőt a tűzköves veres tridentinus-mészkő is. Csaknem mindenütt, ahol a megyehegyi dolomit-megvan, jelentkezik a kagylós-mész is, az igaz, hogy néhol nagyon redukált vastagságban. 50. ábra. Az arácsi Koloskavölgy nyílása (159 m.); jobbról a Péterhegygyei (320 m.), balról a Tamásheggyel (316 m.), amelyeknek meredekebb lejtője az erdőperemtől fölfelé megyehegyi-dolomitból áll. A balatonvidéki közép-triasz sorozatában a megyehegyi-dolomit a legvastagabb rétegtag, ennek következtében a térszínen leginkább szembe kerül. Mind a két vonulatban, amelyet BÖCKH JÁNOS a litéri törésvonal két oldalán különválasztott, a megyehegyi-dolomit végig nyomozható. A fehérvármegyei Iszkahegy tetején is konstatáltam a kagylósmész-dolomitját; belőle fakad a csóri nagy langyos forrás is. Szentistván körül azután ketté oszlik. Délkeleti ága a Megyehegynek vág és egyenes irányban megszakítás nélkül terjed Felsőörs, Lovas, Paloznak, Csopak, Arács (50. ábra), Balatonfüred, Aszófő, Örvényes és Balatonudvari szőlőhegyei felett Akaiiig; itt az Akaii és Zánka közti nagy murvamező síkságát 1 Az anisusi — Enns folyóvidéki, valamint a szkíta elnevezés is Mojsisovics, WAAGEN, DIENER : Entwurf einer Gliederung der pelagischen Sedimente des Triassystems; Sitzungsb. d. k. Akad. d. Wiss. m. not. Cl. 1895. Bd. 104. 1271—1292. old. czímű értekezéséből származik.