Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
IV. Fejezet. A közép-triász
76 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 76 alkotja. De a dörgicsei Herend-erdő és az Agyaglik-szőlők felett a Hangyás-erdő lejtője is megyehegyi-dolomitból áll, melyet tovább Köveskálla és Szentbékálla határában egész a Mindszentkálla és Monostorapáti közötti levő út hágójáig sikerült nyomoznom. (V. ö. a IV—VII. tábla szelvényeivel.) A Vilonya-Királyszentistván vidéken megoszló vonulat északkeleti ágában a megyehegyi-dolomitot nehéz elkülöníteni a fő-dolomittól, amellyel több helyen csaknem összeér (51— 53. ábra). Rögös foltokban jelentkezik Öskű, Soly, Hajmáskér sivár Séd Sukoróhegy melléke délnyugati válla Vilonya NIV m SE 1 : 12,500, 1 : 6250 (1:2). //" alsó és közép campilli rétegek, f," felső campilli rétegek lemezes-mészköve, /,' felső campilci rétegek lemezes-mészköve, t 3 l v megyehegyi-dolomit, t 3"' kérdéses kagylós-mész dolomitosodva, t/ íődolomit, q' kavicstörmelékkúp, q" lösz, a' patak alluvium. dolomit platóján is a kagylós-mész dolomitja, hűséges kísérőjével a lemezes-mészkővel és ritkábban a kagylós-mész kövületeket termő felső rétegeivel. A veszprémi platónak kagylós-mész felbukkanásait Kádárta, Hajmáskér, Öskü, Soly és Szentkirályszabadja között, valamint a veszprémi Alsóerdőn és a vámosi Gyürtetőn (Hegyesgyűr) levőket körülményesen ismerteti LACZKÓ D. «Veszprém városa és tágabb környékének geologiai leírása» czímű munkájának 45-től 79-ig terjedő oldalain. 1 Vilonya 52. ábra. A Sédvölgy baloldalának szelvénye Sóly és Vilonya között. 1: 25,000, 1 : 10,000 (1 : 25). megyehegyi-dolomit, t.,'" dolomitos kagylós-mész, f./ fő-dolomit, q kavics, q" lösz. A szentkirályszabadjai Cserhalom pusztánál ismét önállóan lép elő a megyehegyi-dolomit és innét lősztakaróval el-elfödve biztosan követhetjük Veszprém fájsz, Hidegkút, Barnag, Vöröstó, Mencshely határain keresztül Balatonhenyéig. (Lásd a IX—X. tábla szelvényeit.) Gyulakeszin, ahol a templom mellett lemezes-mészkövek vannak, a megyehegyi-dolomit hiányzik, azonban a kagylós-mész sárga márgás mészkövei az anisusi emeletet idáig nyújtják. A literi hasadék két oldalán elnyúló vonulatban azonban a megyehegyi-dolomit nem egyenlő vastagságú, mert az északnyugati vonulatban sokkal vékonyabb, mint a délkeletiben. 1 Geologiai függelék.
