Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
III. Fejezet. A Mezozoos képződmények. A Triasz-szisztéma
A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 71 vannak, a vonatról is láthatók. A 21—24. és 46—48. ábrák alatti képekben a 29—32. és 69—71. oldalakon vannak ábrázolva. A béketetői bevágás feltárásában a veres homokkövet 9 h irányban fekvő törések sűrűn szeldesik és a werfeni rétegeket is érintik. A dolomit-lemezes alsó seisi homokkő a nálánál régibb vetődésekkel megzavart permi rétegeken nyugodtan fekszik és annak denudált zugait tölti ki (47. és 48. ábra). A községi legelőt metsző nyugati bevágásban kisebb mértékű vetődések a veres homokkövet és az alsó werfeni rétegeket együtt zavarták meg (46. ábra). A két permi homokkő boltozatot, a felsőörsit és a zánka-révfülöpit, a werfeni rétegek balatonparti határa görbe vonalak mentén veszi körül: Vörösberény, Felsőörs, Balatonfüred jelölik az egyik; Zánka, Köveskálla, Kékkút a másik határvonalat. 48. abra. A permi homokkő és a werfeni rétegek diszkordans érintkezése a csopaki Béketető 622. sz. hektométer körüli vasúti bevágásában. A világos rétegelTa legalsó seisi szintbe valók. Zánkán a werfeni rétegek csaknem félkörben övezik a Kopaszhegy permi homokkőből álló magaslatát. Ennek magyarázata az, hogy Zánkától északkeletre egész Aszófőig a lemezes-mészkő és a kagylós-mész szintesen, csaknem vízszintesen fekszenek. A savanyúvízi Eszterházy-szálloda mellett, az úton kibukkanó sötétszürke, szemcsésdolomitos padok, palás homokkal váltakozva, szerfelett gyüredezettek. Néhány méternyire a szállodától keletre egy murvabányában már a veres homokkőnek NW. felé hajló rétegei láthatók. A Rodostó nyaraló alapozásához kiásott gödörben miként ez már a 47. és 48. oldalon illusztrálva volt, az alsóseisi dolomitlemezekkel váltakozó palás-agyag erősen össze van gyűrve (49. ábra). A veres homokkő kibukkanásától a dőlés irányában 33 m.-nyire az alsó seisi rétegekben 20 m.-re leásott, majd fúrt kútban 40 m. mélységben, tehát a Balaton színénél mélyebb helyről sem termelt a kút vizet. A két képződmény között itt vetődésnek kell lennie.
