Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

III. Fejezet. A Mezozoos képződmények. A Triasz-szisztéma

72 A Rodostó-nyaralótól keletre nagyobb agyaggödör tátong, amelyből 1892-ben a fürdőtelep keleti már Arács község területén fekvő sétaterét feltöltötték. Ebben a gödörben a permi legfelsőbb sötétveres palás-agyag között azurites homokkő és szenesedett növénynyomok is mutatkoznak. Velük a szertelenül összegyűrt seisi dolomitos homokkő, pala és Pseud. Clarai márgák minden valószínűség szerint meredeken álló vetődési síkban érintkeznek (32. ábra a 47. oldalon és 49. ábra). A Zánka és Köveskálla közötti nyergen az alsó campilli rétegek (2 a) Köveskálla és Kővágóörs között és a Kornyitó körül pedig a felsőwerfeni lemezes, likacsos dolomit (4g) érintkezik a veres homokkővel; a kékkúti savanyúkútnál a tirolites márgák felső rőth lemezei vannak a permi határ közvetlen szomszédságában. A balatonparti werfeni rétegek felfogásom szerint, bárha a legtöbb helyen izoklinálisan is, transzgredálnak a permi homokkövön és a felszínen, az eredeti partlejtőn majd idősebb, majd fiatalabb werfeni szintjükkel érintkeznek a permi homokkővel. Ezenkívül elválasztják őket attól a váltós vetődések is, amelyek természetes helyzete a merev permi homokkő és a lágy palás-agyagos alsó seisi rétegek között van. Az utóbbiaknak rátűremlése és gyűredezettsége is ezzel a dinamikai folyamattal értelmezhető. A hosszanti vetődések egyhelyen csak a permi homokkövet érintették, mint a 21. ábrán Paloznakról ismerjük; mind a két rétegcsoportnak együtt megtört vetődéseit pedig a vörösberényi és balatonfüredi szelvények tüntetik fel (a II. tábla A, D és E szelvényei). A werfeni rétegek palái, márgái és palás homokkövei, valamint a lemezesmészkő is a helyi gyüredezettségnek nagy fokát viselik magukon. Nemcsak a dőlés irányában, hanem a csapás mentén is, tehát harántos és hosszanti irányban egyaránt ránczolva vannak a lemezekben és palákban kifejlett rétegek. Különösen ott mutatkozik bennük nagyobb ránczolódás, ahol keményebb mészkővel vagv dolomitpadokkal avagy a permi homokkővel érintkeznek a plasztikusabb anyagok. Balatonfüred nagyközség vásárterén a ref. templom megett látható legjobban a lemezes-mészkő khaotikusan gyüredezett volta; ami azonban a lemezesmészkő általános csapását és dőlését nem változtatja meg. A Balatonfelvidék fensíkján a werfeni rétegek egy lapos antiklinális boltozat összetört darabjaiként ismerhetők fel. A fehér vár megyei Iszkahegytől Szentkirályszabadjáig csak a magasabb szintek mutatkoznak a közép-campilli szinttől a lemezesmészkőig, nagyon összetöredezett lapos északnyugati hajlásban. Felsőörstől Fajszig egy nagyon lapos boltozat mindakét szárnya felismerhető. Itt a lemezes-mészkő uralja e vidék felszínét (lásd az atlasz geologiai térképeit kisérő szelvénytáblák metszeteit).