Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
III. Fejezet. A Mezozoos képződmények. A Triasz-szisztéma
66 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 66 A lemezeknek alsó vagyis fekülapján vannak a féregszerű hieroglifacsomók jól kifejlődve, mintegy mintázatai a felső fedülap szabálytalanabb részeinek. Hasonló jelenséget tapasztaltam a mélyebb werfeni rétegekben mutatkozó hieroglifákon is. Emlékezem FUCHS TIVADAR professzor egyik tanulmányára, amelyben ő a tlisben levő hieroglifák hasonló elhelyezkedését írta le. 1 A sötétszürke mészkő e gilisztaszerűen kígyózó alakulatok következtében belsejében foltos és törésében is jól felismerhető. Forrásmész a lemezes-mészkő és a dolomit területén. A lemezes-sejtes dolomiton és a lemezes-mészkőben igen sok helyen, valamint néhol a tirolites márgán is, sárgás sejtes mészkő terül el. Olykor telve van a mellette lévő kőzet darabjaival és ilyenkor breccsás, likacsos rauhwackehoz hasonlít. Legnagyobb elterjedésben láttam Hidegkút és Tótvázsony, Fájsz, Szentkirályszabadja körül és a Paloznak—Lovas feletti erdőkben, valamint Köveskállán is. Mindezen helyeken nem mint közbetelepedett padokat, a csapás mentén, tapasztalán! elterjedését, hanem szabálytalan, kereken elterülő foltokban a felszínen. Hidegkút alatt a völgy jobb oldalán világos feltárásban láttam a lemezes-mészkőben dejkszerű elhelyezkedéseit, Kishidegkút felett a völgyfő forrásánál pedig nagy kőtuskók hevernek belőle. Ez az a rauhwacke, amelyről HAUER F. 2 óta minden író megemlékezik. Az igazi rauhwacke-től ez a kőzet tulajdonképen nagyon különbözik, mert inkább mészkő, mintsem dolomit. Nem annyira a lemezes-dolomitnak, mint inkább a lemezes-mészkőnek területén van leginkább elterjedve. A m. kir. földtani intézet 1 : 144000 mértékű részletes térképein a lemezes-mészkő és a rauhwacke ugyanazon jelzés alá van foglalva. Ezt a kőzetet én forrásmésznek tekintem; mert lemezes-mészkő területén most is sok forrás fakad és a mészkövön ülő sejtes forrásmészkő a likacsos werfeni dolomit és a lemezes-mészkő szegletes darabjait bőven tartalmazza. A szentkirályszabadjai mélyen bevágódott Malomvölgyben, közel Vörösberény szőlőihez a lemezes-mészkő határán nagy likacsos édesvízi mészkőrög ül, amely csak a völgy bemélyesztése után keletkezhetett. Az úgynevezett «rauhwacke» a lemezes-mészkőből felszálló nagy források környékén (Romkút Szentkirályszabadján, Felsőőrsön a Forráshegyen, Kishidegkút északi végén), valamint a veszprémi fensíkot borító édesvízi mészkő közelében számos helyen mutatkozik; egyébként is a lemezes-mészkő vonulata mentén mindenütt kisebb-nagyobb foltokban található. Kádártán, a vasút felé vezető út mellett az édesvízi mészkőben óriási pizolitot találtam. A lemezes-mészkőben ülő sejtes «rauhwacke»-részleteket kitöltött forráscsatornáknak tekintem, amelyeknek felszini környékén a fosszilia nélküli, sejtes édesvízi mész lepényszerűleg terült el. Ezek a csatornák mint hajdani hévvizek vezetői csak a denudáczió és erózió következtében kerültek a szem elé; ezért őket a veszprém-nagyvázsonyi platón nagy elterjedési! fossziliás édesvízi mészkővel egykorú, felső plioczénkorú alakulatnak tartom. Sőt VITÁLIS I. és KORMOS T. újabb paleontologiai vizsgálatai alapján 1 FUCHS TH . : Kiitische Besprechung einiger Arbeiten über Fucoiden ; Jahrbuch der k. k. Geol. R.-Anst. 54. köt., 1905., 385—386. old. 8 Jahrb. d. k. k. geol. R.-A. Bd. XII. Verhandl. 165 1.
