Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

III. Fejezet. A Mezozoos képződmények. A Triasz-szisztéma

53 A campilli rétegek. 2. Alsó campilli rétegek. A következő rétegosztály sötétszürke és zöldes színezetű, palás-lemezes, meszes, csillámos homokkőből, tarka palásagyagból és közbeékelődő vékonyabb-vastagabb gastropoda-oolithos mészkőlemezekből áll. 2a) Csopaki szőlőm lakóháza alatt és a szőlő közelfekvő részeiből egy 8—10 cm. vastag világossárga pszeudó-oolithos mészkőpad darabjaiból egy nagy myophoria-nak sok kőmagvát és lenyomatát gyűjtöttem. FRECH új fajnak találta és Myophoria (Henii­najas) Balatonis névvel látta el. 1 Ezenkívül még Myophoria ? aff. aurita, Anoplophora canalensis és Gervilleia modiola volt ebben a mészkőben. 2b) Valamivel magasabban ezen padok felett kútásás utján szürke és zöldes, csillámos homokkőlapok és ezek közt márgás komokkövek kerültek felszínre, mely utóbbiak egyik darabja Pseudo­monotis aurita, Anoplophora fassaen­sis és Turbo sp. alakokat tartalmaz. Lovas községben a völgyi felső malomtól fölfelé a völgyben mintegy 100—150 lépésnyire ugyanezen ooli­tos mészkő darabjait szintén meg­leltem, amelyek a Myacites canalensis, Pseudomonetis cf. aurita, Pseudom. Clarai, Anoplophora fassaensis ma­radványait tartalmazzák. Szabálytalanul váltakoznak a palásagyaggal gasztropoda-oolitos le­mezek. Az alsó gasztropoda-oolit­lemezek egyikében a csopaki Bene­dülőn Pseudotnurchisoni cf. Kokeni WiTT.-t leltem. Majd vörös és sárga, nem mállott, eredeti állapotban szürke, csillámos homokkőlemezek, nagyon gyűre­dezetten ékelődnek közbe. E homokköveket első rátekintésre nem könnyű a vörös permi homokkőnek finomszemű féleségeitől megkülönböztetni. Pedig nagyon lényegesen különböznek egymástól. A permi vörös homokkő szegletes szemű (lásd a 24. oldalon levő, vékony csiszolatról készült 17. ábrát); jócskán földpátot is tartalmaz, sósavval érintve nem pezseg fel, a vörös szín friss belsejében uralkodik, mállott részei világos rozsdaszínűek vagy fehérek. A vverfeni rétegek vörös homokkövei ellenben csak mállott részeikben és a felületen veres színezetűek, gyakrabban sötét rozsdaszínűek. A homokkő szemei gömbölyűek (37. ábra). Friss állapotban világos vagy sötétszürke, nagyon meszes anyagból állnak, de ilyen állapotban csak Vörösberényen az erdőpásztor magánosan álló háza melletti dombokban lelém. Mindig sok benne a csillámlemezbe, mely palássá teszi a homok­követ. Mállott, laza részeiben temérdek kövületnyomot tartalmaz ez a homokkő. Vörösberény erdejétől Zánkáig mindenütt fölismertem. 37. ábra. Alsó campilli homokkő vékony csiszolatáról készült rajz. 36-szoros|nagyításban. 1 Pótlék a bakonyi triász czefalopodáihoz és kagylóihoz. 8. oldal; Pal. függelék.

Next

/
Thumbnails
Contents