Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
III. Fejezet. A Mezozoos képződmények. A Triasz-szisztéma
54 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 54 SCHAFARZIK FERENCZ barátom jóságából ide csatolom néhány alsó campilei homokkőpéldány tüzetes vizsgálatának eredményeit: «Alsó campilli homokkő, ripplemarkos lemezről, Csopak. Finomszemű, sárgás kvarczhomokkő, melynek szürkés-kékes kvarczszemei közt világos okker-sárga földes limonit-festőanyag foglal helyet, okozván a kőzet nagybani sárga színezését is. Kvarczszemeken kívül még kicsiny, élénken csillogó muszkovitlemezkék is látszanak. A homokkő repedésein fehér mészpáterek vonulnak végig. A sósavval való leöntés alkalmával mutatkozó általános pezsgés azt sejteti, hogy e homokkőben a fehér mészpátereken kívül is kell, hogy legyen még kalcziumkarbonat. A mikroszkopos vizsgálat megerősíti a makroszkopos megfigyeléseket. Elsősorban, mint uralkodó elegyrész kiemelendő a kvarcz, többnyire koptatott, éleken és csúcsokon gömbölyded szemekben ; szemcséi sokszor zárványokat tartalmaznak, apró, buborékos interpozicziókat és imitt-amott zirkon-kristálykákat is, úgy amint azt az eruptiv kőzetek kvarczain megfigyelni szoktuk. A kvarczszemek anyaga egyébiránt tiszta és sárga pigmentumtól mentes. A kvarczszemek között — elég nagy számban — a muszkovitnak színtelen, kitűnő hasadással jellemzett és sokszor ideoda görbült, néha igen erősen gyűrt lemezkéi vehetők észre, melyek keresztmetszetben egyenes kioltásúak; e lemezkék száma általában nem túlságos kicsiny. A fehér csillám mellett biotit csak elvétve fedezhető fel. A kvarczszemek mellett azonban akadnak hasadásukkal és optikai viselkedésükkel jellemzett földpátszemek is, melyek ikerrovátkosság híjján orthoklaszoknak tarthatók. Plagioklasznak mondható, ikerrovátkos földpátot azonban csak egy esetben figyeltem meg és az ikerlemezek körülbelül középértékű kioltást mutattak (andezin-labrador). E felsorolt ásványok adják az előttünk levő homokkőnek a vázát, s észrevehető, hogy ez ásványok legjobban egy destruált gránit elegyrészeinek felelnek meg. E homokkő likacsai tele vannak kalczittal, melynek — 1/ 2 R szerinti poliszinthetikus ikerlemezes szemei és szemcséi a mikroszkóp alatt határozottan kivehetők. A kalczit anyaga azonban csak részben tiszta és átlátszó, mert legtöbbször sárgásbarna limonitos okkertől festett. És ez a pettyenként észlelhető pigment idézi elő a kőzetnek nagyban észlelhető színét is. A pigment-foltokban sokszor fekete opak szemcsék látszanak, amelyeknek szegélyei azonban legtöbbször szintén sötétbarna színűek, amiből talán nem indokolatlan limonitosodott egykori v a s é r c zsze mesékre következtetnünk. Alsó campilli homokkő, Csopaki Benes-dülő. Kőzetdarabka ebből nincs, de lupéval ráeső fényben megvizsgálva a csiszolatot, azt az előbbihez hasonló szemcsézettségéi vörhenyes-sárgás homokkőnek ismerhetjük fel. Egészben véve hasonló összetételű mint az előbbi, csakhogy a szemek nagyobbak, mint az előző esetben. Kvarcz, alárendelten kevés f ö 1 d p á t szem, továbbá kétféle csillám alkotja e homokkövet. A fehér csillám konstatálása semmiféle nehézséggel nem jár; a barna csillám felismerése már nehezebb. Sok, limonitosan barnának tetsző, de egységes koptatott kristályoktól származó folt az, ami, az egy-két esetben még némileg megtartott biotitos jellegek alapján, ez ásványtól származónak vehető. A szemek közti üregeket itt is kalczit foglalja el, melyet imittamott kevés vörhenyes-barna pigment festett meg. A homokkőnek vöröses színét ez esetben inkább a teljesen elbomlott biotit-lapocskák szolgáltatják. Egyes, a széleiken sötétbarna színű, feketés opak szemcsék egykori vasszemektől, vagy vasban dús egyéb ásványból származhatnak.»
