Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

III. Fejezet. A Mezozoos képződmények. A Triasz-szisztéma

62 .4 Balaton környékének geologiai képződményei. Holopella gracilior, Anoplophora fassaensis, A. canalensis CATULLO és A. (?) isocardioides FRECH. Ezek között az alosztályok között nincs éles petrografiai határ, inkább csak arra lehetett alapítanom a fenti részletezést, hogy alul és felül elég sok kövületet tartalmaznak a márgák, a középső részben ellenben vajmi keveset. Továbbá szépen beigazolta az arácsi vasúti bemetszés FRECH-nél közölt szintezésemet, mely szerint a Pseudomonotis Clarai a felső seisi rétegek alsó, a P. aurita pedig a felső seisi rétegek felső részében uralkodik. Érdekesek ebben a felső részben a laposra sajtolt gyönyörű P. aarita lenyomatok, a Myophoria praeorhicidaris BITTN. temérdeksége és egy megalodus alakú kis kagyló, amelyet FRECH Fr. Anoplophora isocardioides névvel látott el,

1 számos köbéiben. Az arácsi vasúti bevágás, keleti végén WNW felé 30°-al, közepén felső határuk közelében NW felé 35°-al dőlnek a seisi rétegek. A felső seisi rétegekben bizonyára egyéb helyeken is több fajból álló fosszilis faunát lehetne gyűjteni, ha annyira kezeügyében feküdnének valakinek, mint a csopaki és arácsi alkalmi feltárások valának nekem. így Felsőörsön az Ürgehegy, Hidegkúton a falu alatti márgafejtő kínálkozik gyűjtőhelyül. Az arácsi nagy vasúti bevágás, amely közvetlenül a balaton-arácsi vasúti megállótól észak-keletre több mint egy félkilométernyi hosszaságban pannóniai rétegekben ír le nagy ívet, a pályát már a plioczén tengertől vízszintesen lenyesett werfeni rétegek közé bocsátotta. (Lásd Balatonfüred környékének részletes térképét az I. táblán.) A bevágás folytonos seisi rétegegymásutánja régibb keletű és FRECH ERIGYESnek «A werfeni rétegek vezérlő kövületei stb.» czimű munkájában először közölt szintezésemet beigazolta. Ebből a bevágásból temérdek kövületet gyűjtöttem az 1909. évi nyárelőn és réteg szerinti előfordulásukból a magában véve nem nagyon vastag seisi szintnek eme kövületes részében is észrevehettem a fajok életének egymásutánját. Régi gyűjtéseim is, amelyeket nyári lakóhelyünk közelében, a csopaki Bene-dülő szőlőiben egyik fiammal éveken keresztül tettem, elég sok kövületet szolgáltattak a seisi rétegek márgás szintjéből. Ezeknek a kövületeknek legtöbbjét azonban nem eredeti fekvésükből szedtük, hanem a Bene-dülő forgatott szőlőtalajából. A márga és mészkőlapok nagy mennyiségben kerültek elő a talajból; ezeket a munkások a szőlőkertek mesgyéin és gyepükerítései körül halmozták fel vagy pedig a Nádaskút forrás melletti felhagyott, nagy murvafejtőbe gurították. A legtöbb kövületet ezekből a kőgarmadákból szedtük. Érthető tehát, hogy a Nádaskút mellől származó fossziliák a seisi kövületes márgák minucziózus szintezésére nem lettek volna alkalmasak, hogyha nem lett volna módomban az őket tartalmazó kőzetek honnétvalóságát a saját birtokomon és szomszédaim szőlőjében történt szőlőtalajforgatásokkal járó friss feltárásokból megállapítani. Hidegkút veszprém-vármegyei községnél a Recsekhegy nyugati aljában egy márgás homokkőre nyitott fejtő márgalapjain temérdek remek megtartású Pseudomonotis Clarai WISSM. és Pseud. ex aff. inaequicostata BEN. lenyomatot tartalmaz. Ezek a rétegek a déli Alpok a típusos Seis-i rétegeit képviselik vidékünkön. 1 A werfeni rétegek vezérlő kövületei, 45. old. ; Pal. függelék.