Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

XIV. Fejezet. A Balalonkörnyék forrásai

598 A Balaton környékének geologiai képződményei. 48ö Tapolczán a Melegtó forrásai sarmatiai durva mészkőből fakadnak. Ezeket mesterségesen foglalták 16C°-os hőmérsékletű tóba, amelynek lefolyása malmokat hajt. Ezek a források a Tapolcza alatt elágazó barlangban földalatti tavak lefolyásául szolgálnak. Fölfelé a Halápra vezető út mentén a sarmatiai mészkőben nagy beszakadások, töbrök vannak ; egyik ilyen töbör a Kincsesgödör a városka szélén. Mindezek a beszakadások a víznek földalatti útját jelölik. A tapolczai barlang 6 — 7 m magas boltozatain látni lehet, hogy a víz vájta ki és forgatagokkal esztergályozta 308. ábra. A tapolczai «Tavas barlang» belseje, mennyezetén és falain a vízvájás nyomaival simára a kupolaszerű üregek mennyezetét és oldalait (308. ábra). A barlangban most is 6 — 7 m. mély, csendesvizű tó van, amely aláaknázott pillérek alá nyomul. Ebből azt következtetem, hogy a vízfolyás szintje periodikusan, 12—14 m. magassági közben ingadozott a barlangban. Eleinte magasan járt, amikor a boltozatot nyaldosta, majd mélyen bevájta magát a vízszintes durvamészkőbe, 6—7 m.-rel mélyebbre a mai vízszín alá, most pedig folyás nélkül pihen a barlang tavában a víz[; hogyha csak ezt nem a malmok mögötti tó mesterséges duzzasztása okozza.! Hasonnemű^viszonosságot lehet felismerni a tapolczai földalatti vizek ingadozásaiban, mint a régibb pleisztoczénkorú, közvetlen a holoczén előtti és a mai Balaton vízállási színlőin.