Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

XIV. Fejezet. A Balalonkörnyék forrásai

599 A Balaton környékének geologiai képződményei. 48ö Pontos nivellálás világíthatja meg ezt a kérdést.

1 A tapolczai barlangban a víz hőmérséklete 19—22 C°, a Malomtóban 16—18C°. A tapolczai barlang a schweizi Jurahegység «estavelle»-ire

2 emlékeztet, amelyek Porrentruy és Délemont között a széles völgy talpán nyílnak s a Kincsesgödör és a Tapolcza melletti nagy beszakadásokhoz hasonlíthatók. Az estavelle-k néha felhőszakadások alkalmával úgy megtelnek vízzel, hogy alulról kicsap belőlük a víz és rövid időre elárasztja a völgyet. A tapolczai barlang mennyezetén látható friss kimosásokból azt következtetem, hogy időnként az örvénylő víz a barlang tetejéig emelkedett, amikor azután a Kincsesgödörben és a nagyobb beszakadásban is megjelent a fölemelkedő víz. A tapolczai földalatti vízfolyások távolról nyerhetik a vizet, valószínűleg a fődolomiton elszivárgó csapadék víztartóit csapolják meg. Érdekes adatot hallottam a tapolczai vizek hirtelen szaporulatáról, amelyet kommentár és következtetések nélkül közlök. Néhai R

IETHMÜLLER ÁRMIN csingervölgyi bányaigazgató beszélte nekem, hogy amikor a Zichyaknából kiinduló hosszú szállító vájatban eljutottak a szenes márgarétegeken keresztül a 850 m. távolságban levő fődolomit rétegbe,

3 ott egy üregre akadtak, amely azóta elnyelte a bányavizet annyira, hogy az akna szivattyúja feleslegessé vált. R

IETHMÜLLER elbeszélte, hogy mielőtt ez megtörtént volna, egy tapolczai háztulajdonos fúrószerszámokat kért tőle és biztosítékul nagyobb összeget adott letétbe, azonban a fúrókészség igénybevételével sokáig késett. Amikor utóbb a bányavezetőség — jóval az üreg feltárása után — megkérdezte tőle, hogy mi lesz a kikölcsönzött fúrószerszámokkal, azt válaszolta, hogy köszöni, nincs többé reájuk szüksége, mert kútjában most megbővült és felemelkedett a víz. R

IETHMÜLLER ebből azt gyanítja, hogy a bányavíz talán Tapolcza felé folyt le. Csingervölgytől Tapolcza 22 km. távolságban fekszik; a magassági különbség a víz eltűnése és a tapolczai barlang vize között kb. 200 m. Az altalajban megszakítás nélkül fődolomit fekszik a két pont között. Természetesen R

IETHMÜLLER sejtését csak tüzetes vizsgálattal lehetne igazolni. H a 1 á p o n a kastély előtti boltozott forráskút és a park forrása, a V é n d e k i Szentkút, Odörögd-puszta kútforrása, mind az egybeforradt sarmatiai és mediterránkorú mészkőből fakadnak. A viszlói útkaparóház felett egy kilométerrel a fődolomit és a mediterrán durvamészkő érintkezésén fakadnak bővizű források, amelyek bővizű patakba egyesülve, jó darabig táplálják a völgyet; a sarmatiai mészkő síkságára érkezve azonban a patak elvész a talajban. A m. kir. Államvasutak szombathelyi üzletvezetősége tanácsomra a tapolczai vasúti állomás víztornya mellett 1913-ban ártézi kutat fúratott. A fúrást 100—150 m. maximális mélységig terveztem és 60—70 m. mélységből reméltem a mediterrán rétegekből felszálló vizet termelhetni. A fúrás ezt a reményt beigazolta. A víz több rétegből fakad és 125 m

3-t ad óránként, úgy hogy valóságos patakként folyik le és a csőben 6 m. magasságig emelkedik a tapolczai rétség kb. 1 A tapolczai síkság magassága a vasúti állomásnál 120 m., a barlang tavának tükre 124"6, a víz feneke 118'6, a barlang tetőzete 131 "6 m. t. sz. feletti magasságban van gondosabb aneroid mérésem szerint. S RECLUS E.: A Föld. 3 Lásd fent a 204. oldalon a 114. ábrát és a 207. oldalon mondottakat.