Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

XIV. Fejezet. A Balalonkörnyék forrásai

595 A Balaton környékének geologiai képződményei. 48ö A fürdőigazgatóság 1905 nov. 24-én mérette a vízmennyiségeket. Ekkor a «Ferencz József»-forrás vize a kútban 1T0 m. magasan állott és alsó kifolyása óránként 20 hl. vizet adott. Amíg a Ferencz József-kút 24 óránkénti alul kifolyó vízmennyisége *460'8, illetőleg 480 hektoliternyi, addig a Fürdőkút az 1905. évi mérés szerint 24 óránként 1584 hektolitert szolgáltatott. A Savókútnak 1*44 m. magasságú vize csak lomhán folyik ki a Fürdőkút közös gyűjtőjébe. A savanyúvízi Ferencz József-kút vizének hőfokát 1893 januárius 15-én az 1*02 m. mély vízfenéken ll'2C°-kal a felszínen a kút fala mellett 10*8 C°-kal és a felszíni lefolyásnál 12'2C°-kal mértem A kútakna kiszivattyúzása után a fenékről felbugyogó víz 11*9 C°-os volt. 1910 szeptember hó 10-én 11*7—11*8 C°-nak mértem a forrás vizét a lebocsátott regisztráló hőmérővel. A balatonfüredi savanyúvíz az ő 2000 hektoliternyi naponkénti kifolyó vízmennyiségével mindenesetre a legerősebb források közül való a Balaton mellékén. Balatonfüred-fürdőtelepen az 1912—13. évi nagy építkezések alkalmával a savanyúvízforrások felkeresésére és foglalása érdekében fúrásokat végeztek. Ez alkalommal kiderült, hogy a savanyúvízforrások a permi veres homokkő határán, az alsówerfeni rétegekből fakadnak. A Klotild-szálloda nyugati falának tövében és az udvarban lemélyesztett kézifúrások a 7 m.-rel a Balaton vízszíne felett fekvő fürdőterraszon 3'/

2 HL mélységig sötét, tőzeges réti földet tártak fel. Ez a tőzeges talaj körülbelül 1 m. mélyen a felszín alatt kezdődik, vagyis felszíne 6 m.-nyire fekszik a Balaton tükre alatt. Alatta felül sárga, alul világosszürke agyag terül él 7 m. mélységig. Ez pannoniaipontusi korú lerakodás, amely nyugatról a Balaton vízszínétől a Stefánia-udvar alatt a fürdőterrasz lépcsőjét alkotja és az Eszterházy-féle szálloda alatt szűnik meg. A sötét tőzeges réti föld csekély elterjedésű és arra a háromszegletű területre vonatkozik, amely a Klotild-ház alatt fekszik és a gyógyterem nagy épülete megett csúcsosodik. A színház felől lenyúló völgyecske nyílásában fekszik ez a tőzeges lerakodás, amelyben balatoni baczillariák. copepodák, spongillatűk és vízicsigák (planorbis) vannak, amelyek Balatonfüreden a Balaton 6 m.-es pleisztoczénkorú színlőjét bizonyítják. Mésztufasüveg fedi a források előtti terraszt KISFALUDY SÁNDOR szobrának régi helye körül. A balatonfüredi felhasznált savanyúvízforrások 12 C° hőmérsékletű vizei az alsó werfeni rétegek homokkőből, dolomitos homokkőből, dolomitos mészkőből és márgából álló vékony rétegváltakozásából emelkednek fel. A fürdőtelepen 4—5 m. vastagságban pannoniai-pontusi agyag fedi el az altalajt és a permi meg a werfeni rétegek közötti hasadékot. A savanyúvíz ezen a takarón keresztül buggyan ki, a kutakban azonban elkeveredik a pannoniai-pontusi rétegek alatt leszüremkedő, az azok feletti 2 —3 m. vastagságú pleisztoczénkorú és még jobban a régi tőzeges, balatoni üledékben összegyülemlő talajvízzel. A werfeni rétegekből fakadó források. A werfeni rétegeknek homokkő-, dolomit-, márga- és mészkőtelepeiben, amelyek szapora váltakozással a vízben szegény permi homokkő és a megyehegyi dolomit között széles övben vonulnak a Balaton mentén, sok víz van raktározva. A víz úgyszólván telíti a werfeni rétegeket; akárhol, még a legmagasabb helyeken is, például Felsőörsön, a kútásók 10—15 m. mélységben a werfeni rétegek alkotta talajban bő vízre akadnak. BÖCKH JÁNOS is rámutatott már a werfeni rétegeknek vízbőségére.

1 1 A Bakony déli részérek földtani viszonyai; M. kir. földt. intézet Évkönyve 3. (33.) oldal. 38* ,