Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

XIV. Fejezet. A Balalonkörnyék forrásai

596 A Balaton környékének geologiai képződményei. 48ö Mindazonáltal bőven kifolyó források a werfeni rétegekből nem igen fakadnak, egyedül a rétegcsoport legfelsőbb tagjából, a lemezes dolomitból és a lemezes mészkőből ömlenek ki gazdagabb vízerek. Vörösberényen ilyen a Romkútforrás (Római kút) a Szentkirályszabadja és Litér közötti út mellett. A rómaiak medenczében fogták fel, amelynek falmaradványai még fennállnak. Felsőörsön a helység összes kútjai; a lovasi Királykútvölgyben több forrás és a falu feletti itatókutak ; a Malomvölgy alsó forrásai. Balatonkövesden a malom melletti forrás és a falubeli, patakmelletti kutak. Csopakon a Benedülőben, az országút felett, a szőlők között levő Nagykőt, amelyből az egész környék szőlőbirtokosai ivóvizüket hordják. Balatonarácson a falu kútjai és forrásai. Balatonfüreden a Baricska- és a Bocsárdülők gyenge forrásai és a faluban fakadó, bővizű patakban lefolyó források, amelyek a legfelsőbb werfeni rétegek lemezes mészkövéből fakadnak. Aszófőn a Köbölkút és a romtemplom melletti forrás. H i d e g k ú t o n Nagy- és Kishidegkút bő forrásai. Zánkán a Hegyestű alatti forrás-. Köveskállán a Városkút. A középtriászrétegek anisusi emeletéből előtörő források. Az anisusi emelet dolomitja alól kibukkanó forrásokat tulajdonképen még a felsőwerfeni lemezes mészkő szolgáltatja. Mindazonáltal gyűjtőjük mégis a vastag megyehegyi dolomitban van. Innét származik a lemezes mészkő forrásainak bősége. A Csór faluban levő malomhajtó forrás, a Pét-fürdő vize Veszprém vármegyében és a Balatonfüred-falubeli bő vizek illusztrálják ezt. Az anisusi emelet trinodosus szintbeli márgás rétegei szintén több helyen adnak vizet. Nem nagy bőségűek ezek, mert a szubtridentinus szint tűzköves mészkőpadjai és a füredi mészkő merev telepei gyűjtik ezekre a vizet. A szubtridentinus mészkőből a következő helyekről ismerek forrásokat: Veszprémfaj szon a falu vízvezetékét ellátó forrás. Balatonfüreden a Bocsár-szurdok rombadőlt malmánál kibuggyanó források. Alsódörgicsén a templomrom alatt és az alsó majornál fakadó források. Szentantalfán a Csukrét alatt a falubeli szikláknál lévő ágaskút. A felsőtriász karniai emeletéből fakadó források. A felsőmárgacsoport a közbetelepedett mészkő- és dolomitpadokkal elég sok forrást ad és vízhozama némileg hasonlít a werfeni rétegek márgás komplexusáéhoz ; minthogy azonban a felsőmárgacsoport homokkövekben szűkölködik, víztartalma messze elmarad a werfeni rétegeké mögött. A márgák között levő mészkőpadokból fakadnak a következő források: Paloznakon a Toldimező Tücsökkútja. Csopakon a Nosztorivölgy jobbján levő forráskút. Balatonarácson a Koloskavölgy mindkét oldalán, mészkőszirtek alatt fakadó gyenge források. Balatonfüreden a Kéki-völgy elején lévő források.