Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
XIV. Fejezet. A Balalonkörnyék forrásai
594 A Balaton környékének geologiai képződményei. 48ö A permi homokkőből fakadó források. Alsóörsön a falu feletti bővizű forrás kőbefoglalt kútja. Lovason a Savanyúvízforrás. Paloznakon a Pongrácz-kút, a Szili-forrás és a Kozma-forrás. Balatonkövesden a Bödönkút. Csopakon a Benedülőn: Simaházi Tóth László kertjének forrásai és a községi legelőn levő Nádaskút. Balatonarácson az Álomkút. Balatonfüreden a Savanyúvíz számos ásványforrása. Badacsonytomajon az Örsihegy alatti Savanyúvízkút. Kékkúton a Savanyúkút. Nemes káptalantótin a Sabárhegy melletti Virius-forráskút. Mindezek a permi homokkő legfelső rétegeiből, sőt a legtöbb esetben a permi homokkő és a werfeni rétegek határán fakadnak. Állandó kifolyású, többnyire faragott kövekkel kirakott forrásmedenczéket táplálnak és kitűnő ivóvízzel szolgálnak. Vízbőségük nem nagy. A savanyúvizeket hasadékokban felszálló széndioxiddal telített nem nagy mélységű forrásoknak tartom. Maga a permi homokkő, mállásra hajló nagy földpáttartalmánál fogva, nem jó vízgyűjtő. A benne ásott kutak, hacsak nem mélyednek a Balaton nivója alá, rendesen meddők, avagy vízben szűkölködők. A permi homokkőbe mélyeszteti kutak csak a fillitre leérve adnak kevés vizet. A lilliten több helyen láttam vízszivárgásokat. A fillitben levő szulfidok mállása azonban nem teszi élvezhetőkké ezeket, valamint az ebben a forrásszintben lévő kutak vizét sem. A permi homokkőben 40 m. mélységre leásott kutakban sem gyűlik össze bőven a víz. Amíg a homokkő fedüjében kifolyó vagy kútaknákkal elért vizek jó minőségűek s a savanyúvizek is itt vannak, addig a homokkő feküjéből termelt vizek, amelyek a képződmény breccsás-konglomerátos érintkezéséből a filliten gyűlnek össze, rosszízűek, sőt ihatatlanok. A savanyúvizek között csak a balatonfüredi és a kékkúti kerül jelenleg forgalomba. Az utóbbit mesterségesen telítik szénsavval, mert gyenge és változó erejű savanyúvíz, amely a Kállai-medenczében a permi homokkő és a magasabb werfeni rétegek diszkordáns érintkezésén valószínűleg hosszanti repedésből nyeri a felszálló széndioxidot ; vize azonban csekély mélységből fakad, mocsaras és mennyisége is ingadozó. A balatonfüredi savanyúvízforrások is egy hosszanti törésen vannak, valószínűleg egy hosszanti és egy haránt törés keresztezésen, amelyek a permi veres homokkövet és a legalsó werfeni rétegeket meredeken álló lappal választják el. Ezen a lapon a werfeni rétegek összetorlódtak és khaotikusan gyüredezettek. 1 «Savanyúvízen», ahogyan a balatonvidékiek Balatonfüred fürdőtelepét nevezik, három forrás van: aFerencz József ivókút, a Savókút és a Fürdőkút. 2 A Ferencz József ivókút vízmennyiségét 1893 januárius 13 — 14-én a 1"02 m. magasan álló vízből óránként 6 hektoliter kifolyásúnak mértem. Ugyanekkor a P02 m. magasságú vízoszlop alsó kifolyását 20—30 cm.-rel a fenék felett 19'2 hektoliternek határoztam meg. 1 Lásd fent a 37., 47—48. és 72. oldalon elmondottakat és az ottani ábrákat. 3 BOLEMAN ISTVÁN : Balatoni fürdők és nyaralóhelyek. 17—29. old.; e munkának III. kötete, 4. részében.
