Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

XIII. Fejezet. Összefoglaló áttekintés a túladunai kavicstelepekről

XIII. FEJEZET. ÖSSZEFOGLALÓ ÁTTEKINTÉS A TÚLADUNAI KAVICSTELEPEKRŐL. (Lásd a XV. táblabeli térképvázlatot.) A megelőző fejezetekben különböző korú és többféle helyzetű kavicstelepeket írtam le a Balaton távolabb környékéről. Lehetetlen volt a kavicstelepek geologiai tanulmányozása közben nem elmélkedni arról, hogy azoknak görgetegei honnét származnak. A nyomozás sokkal messzebbre vezette fürkésző gondolataimat, mint a többi képződmények akármelyikének vizsgálatában. Láttuk, hogy a Balaton körül a Bakony neogénkorú, mondjuk mediterránsarmatiai korú kavics-konglomerát rétegei szolgáltatták a pannoniai-pontusi rétegek legalján fekvő, folyómedret kitöltő, Sümeg—Tapolcza közötti kavics és konglomerát anyagát. A Magas-Bakonyról nyúlt le Veszprém—Oskü—Várpalota vidékén a pan-. noniai-pontusi congeriás rétegekre ráboruló kavics. A Bakony északnyugati lejtőjén is szétterült a pannoniai-pontusi rétegeken az arra lejtősödő mediterrán-sarmatiai kavicstakaróból lemosott kavics. iMásod-harmadlagos helyzetben ismertem fel a Bakony északnyugati és délkeleti aljában a plioczén-, vagy alsópleisztoczénkorú kavicsmedreket, amelyek a Rába és Marczal völgyéig, illetőleg a Sióvölgye mellékén csaknem a Dunáig nyomozhatok. Ebből az alsó pleisztoczénkorú kavicsból a negyedleges helyzetbe került a bakonyi mediterrán-sarmatiai kavics a völgyeket kísérő terrasz maradványokba és a várpalotai tágas mélyedést környező törmelékkúpokba. A Balatonfelvidékről a keszthelyi és a várpalotai dolomitmagaslatokról lenyúló pataktörmelékkűpok szegletes mészkő- és dolomitkavicsa is fiatalabb pleisztoczénkorú. A pleisztoczénkori kavicsokból kerültek le ötöd- és hatodlagos helyre a bakonyi kavicsokból darabok a Balaton régi fenekére és vízszéli turzásaiba, ahonnét a partmelléki áramlással még most is ide-oda vándorolnak. Xyilvánvaló, hogy a bakonyi eredetű anyag mellett a fiatalabb kavicstelepekben a helyi felvidéki törmelék is mindig nagyobb mennyiségben szerepel; mindazonáltal a Balatonfelvidék körül és a Balaton kerületén a következő szintekbe szétosztható kavicstelepek ú. m.: alsó pontusi-, felső pontusi-, felső plioczén- vagy alsó pleisztoczén-, felső pleisztoczén-, óholoczénkorú és reczenskavicsok vannak, amelyek a Balaton körül a tó vízszíne felett, sőt ez alatt is különböző magasságokban fekszenek és jórészt a bakonyi mediterrán-sarmatiai kavics lemosott görgetegeit tartalmazzák. Ezektől a bakonyi származású kavicstelepektől élesen különböznek a zalamentiek.