Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

III. Fejezet. A Mezozoos képződmények. A Triasz-szisztéma

45 Ezt a rozsdafoltos mészkövet a gasztropoda-oolithtól, a homokkőlapoktól és a palásagyagtól különválasztani nem lehet. Majd a palásagyag és a palás homokkő, majd a rozsdafoltos szürke mészkő uralkodik az egész tagban ; mészkőlapok is ékelődnek rendetlenül, szabály nélkül a palásagyag és a homokkő közé Tulajdonképen a rozsdafoltos mészkő is gasztropodák halmazából áll és csak akkor válik felismerhetőleg gasztropoda-oolithtá, ha felületén vagy belsejében is erősen mállott. Gyakori fossziliái: Myophoria costata, M. praeorbiculavis, Anoplophora canadensis, Pccten discites mut. Microtis, P. Csopakensis, Gervilleia incurvata, Natiria subtilistriata, Holopella gracilior. 2b) Szürke ; meszes homokkő, mállottan veres színű, vékony lapokban, erősen gyüredezve nagyon csekély vastagságú szintet képez és palásagy aggal, sőt gasztropoda-oolithlemezekkel is váltakozik. Nagy elterjedése daczára a málladékkal borított területen nem igen gyakran tűnik szembe. A BITTNER-től

1 leírt faunát tartalmazza a következő gyakoribb alakokkal: Anoplophora fassaensis, Myophoria praeorbiculavis, Pseudomonotis (Eumorphotis) hinnitidea, P. Laczkói, Gervilleia Murchisonae var. pannonica. 2a) A 2b) rétegcsoportnak alsó részében a palásagyagok között egy világosszürke pseudo-oolithos mészkőpad van az A rács és Csopak közötti szőlőkben. Szabálytalan márgaszemek bekérgezett agregatuma alkotja. Ebből származik a Myophoria (Heniinajas) Balatonis. A középső és alsó campilei rétegek jelzése tf. A seisi rétegek. f első seisi rétegek. Az alsó campilli rétegek homokkőlapokból és palásagyagból álló fekvő retegei fokozatosan mennek át zöldesszürke vagy zöldessárga márgába, amelyben egyes padok temérdek kagylómaradványukkal mésztelenített lumasellás mészmárgatelepeket képviselnek. Meszes lumasellás padokat csak Felsőörsön, az Ürgehegyen találtam. 1 c) Közel a mintegy 100 m. vastagságú komplexus felső határához, az arácsi vasúti bevágásban a márgában és sötétebb homokos kemény padjaiban temérdek Pseudomonotis aurita, P. inaequicostata, Anoplophora fassaensis: mut. Bittneri A. isocardioides) Myophoria praeorbiculavis van. 1 b) A seisi márgák alsó részében csengő, kemény, meszes homokos «alsó rőth» lemezek vannak, a melyekből csak gyéren került elő kövület.

2 A Pseudomonotis Clarai jellemzi ezt a szintet. Ezen kívül ritkábban Pseudomonotis aurita, Anoplophora fassaensis, Lingula tenuissima, Bellerophon Vaceki lelhetők benne. A felső seisi rétegeket több szelvény tanúsága szerint bízvást két szintre különíthetem el, a Pseudomonotis aurita és a P. Clarai zónájára, az említett alakok tömeges és uralkodó előfordulásánál fogva. 1 Bakonyi triasz-lamellibranchiaták 77—83. old.; Paleontologiai függelék. 2 A 2a) és 1C) szintekben is vannak «alsó rőth lemezek».