Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

III. Fejezet. A Mezozoos képződmények. A Triasz-szisztéma

46 A Balaton környékének geologiai képződményei. Alsó seisi rétegek. 1 a) Világosszürke dolomitos, lemezes homokkő és apró koczkákba széthulló valóságos dolomitpadok, Arácson a fürdőtelep közelében sötétszürke bitumenes, kristályosszemcsés, dolomitos mészkőpadok váltakoznak szürke és barna csillámos homokkőpalával, sőt palásagyaggal. Felismerhető fossziliák ebből a szintből nem kerültek elő. Csupán Myophoria praeorbicularis-ra emlékeztető lenyomatok, apró csiganyomok, hieroglifák vannak benne ritkán. Mintegy 10—15 m. lehet ennek a szintnek a vastagsága. Átmenet nélkül nyugszik a grödeni veres homokkövön. Egyetértve FRECH professzorral, a balatonvidéki vverfeni rétegekben a kővetkező palaeontologiai zónákat választom külön: a 4. Felső campilli emeletben —- a Gervilleia modiola és Rhyzocorallium zónáját, a 3. Közép campilli emeletben = a Tirolites cassianus, Natiria costata és Turbo rectecostatus zónáját, a 2. Alsó campilli emeletben = a Pseudomonotis Laczkói, Ps. Lóczyi és Myophoria Balatouites zónáját, az 1. Felső seisi emeletben c) = a Pseudomonotis aurita, b) = a Pseudomonotis Clarai zónáját. A seisi rétegek a térképeken és a szelvényeken /f^-el vannak jelezve. A werfeni szintek tüzetes leírása. 1. Seisi rétegek. 1 a. Vékonyrétegzésű lemezes, sőt palás, világosszürkes, sárgás-zöld foltos, meszes, dolomitos homokkő. A réteglapok márgásak, finom fehér csillámlemezkékkel fedvék; rajtuk a hullámverés nyomai (ripple marks) mutatkoznak Friss feltárásokban, kút- és házalapozásokból sötétszürke és barnás, homokos agyagpala került a veres homokkő fedüjéből, sötétszürke kristályos szemcsés dolomitos kristályos mészkőlemezekkel váltakozva a felszínre. A meszes-dolomitos részek 5—6 cm. vastagok, hasadékosak, palásan elrendezett finom szabálytalan likacsokkal teliek. A dolomitosabb részek koczkás darabokba hullanak szét. A világossárga, meszes dolomitpadok belsejében barna dendrites elágazások láthatók. A balatonfüredi fürdő Eszterházy szállodájánál az Arács felé vezető kocsiúton sötétszürke dolomit van e rétegek közt. Magasabb szintjeiben palás és márgásabb. Innét egész Csopakig lehet e rétegeket összefüggésben nyomozni. A lovasi szőlőkben az Öreghegyre (Macskahegy) vezető mély útban szintén előbukkannak. Ismerem őket a Balatonfüred falu alatti legalsó malom mellől és a Kővágóörs Köveskálla közé eső Kornyi-tó partjáról, Szentkirályszabadjáról, Vörösberényről. A legmélyebb dolomitos padok és homokkő agyagpalás közfekveteinek gyűrt, diszkordáns rátelepedése a vörös homokkő mállott palás-agy agára jól látható az EszTERHÁzY-féle szállodától keletre levő anyaggödörben, amelyből 1902—3-ban a fürdő sétaterét feltöltötték (32. ábra). Ezen murvagödör és az EszTERHÁzY-féle szálló között 7