Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
III. Fejezet. A Mezozoos képződmények. A Triasz-szisztéma
44 .4 Balaton környékének geologiai képződményei. keztében kerültek a felszínre, a werfeni rétegek kőzetei a Balatonfüred és Lovas közti területen, ahol a werfeni rétegek legjobban vannak kifejlődve; ott, ahol a m. kir. földtani intézet részletes földtani felvételeinek idejében 1869 —70-ben a régi szőlőkben az altalaj kőzeteiből alig lehetett valamit látni. A tőlem hosszú évek során, elég vesződséggel, ilyeténkép felismert rétegegymásutánságot azután az 1908/9-ben épült balatonmelléki vasút földmunkálatai, nagy megnyugtatásomra, szigorú pontossággal igazolták. A balatonfelvidéki werfeni rétegek szintezése. FRECH FR. «A werfeni rétegek vezérkövületei» (Paleontologiai függelék) czímű munkájában két helyen is reprodukálta (4—5. és 50—51. old.) a tőlem származó szintezést. Némi kiegészítésekkel ide iktatom harmadszor is, lefelé haladó sorrendben. A campilli rétegek. 4. Felső campilli rétegek. 4 hj) Márgás, néhol kissé dolomitos, lemezes, szürkésbarna mészkő márgapala lapokkal. Myophoria costata, Gervilleia modiola, Lingnla tennissima, Naiica sp. 4 hj) Lemezes-mészkő; kékesszürke majd vékonyabb, majd vastagabb padokban települő bitumenes mészkő. Jelzés téképeken és szelvényeken Ali, 4/z-re = tj. A vékonyabb lemezek alsó lapjain ujjnyi vastag féregszerű kanyargások vannak, amelyek sötét magvát szürke vagy rozsdaszínű agyagos burkolat veszi körül. Atmetszetben ennek következtében pettyesek a lemezek. Rliyzocorallium néven ismeretesek. Kövületek gyéren vannak benne és csak a márgás fekvetekben tűnnek szembe. Myophoria costata, Gervilleia modiola, G. incurvata, G. cf. exporrecta, Lingnla tennissima apró csigák, Stegosanrus fogak. 4g) Világosszürke, likacsos, vékonylemezes dolomit. Felső részében márgás lemezek közvetítésével fokozatosan átmegy a 4. h rbe. Kövületmaradványt eddig nem adott. 4 f) .Sárga mész kőpadok; vékonyabbak váltakoznak 30—40 cm. vastagságúakkal. Néhol a mészkő csupa krinoidából áll. Csontok (Stegosanrus?) nagyon ritkán vannak benne. Jelzés 4g és 4/-re a térképeken és a szelvényeken. 3. Középső campilli rétegek. 3 e) Tirolites márgák; vékony, szürke mészkőpadok zöldesszürke márgapalával, palásagyaggal váltakoznak. A mészkőlapokat temérdek kövület (Gervilleia) borítja. Ezek az úgynevezett «felső rőth-lemezek». Ebből a rétegcsoportból származik a legtöbb kövület. 3d) Elmállottan zöldes és világosszürke, belül friss állapotban kékesszürke, lágy, szétleveledző márga. Sok kövülettel. 2. Alsó campilli rétegek. 2 c) Rozsdafoltos szürke mészkő, hol vékonyabb, hol vastagabb lemezekben és padokban. Barna palásagyaggal és hieroglifás homokkőpalával váltakozik, a melyekben vékon}^ gasztropoda-oolithlemezek vannak.
