Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

XII. Fejezet. Holoczén képzödmények

A Balaton környékének geologiai képződményei. 48ö síkban terült el. vagyis a somogyi dombok magasságában volt. Ezen a fennsíkon ömlött szét a Haláphegy, a Gyulakeszihegy, a Gulácshegy, a Szentgyörgyhegy és a Badacsony bazaltlávája. Ezeket a bazalthegyeket széles gyűrűben, köpenyszerűen, a tapolczavidéki 110 m. t. sz. feletti.síkságból felemelkedő lankás rézsüjű lejtők veszik körül; a lágy pannoniaipontusi rétegek természetes lejtője van a bazaltfokok alatti oldalakon. A síkságon Raposka, Tapolcza és Kisapáti-Gulács között kavicsos altalaj van vékony tőzegtakaró alatt. Ebben a kavicsban igen sok éleskavicsot lehet gyűjteni. Kent leírtam, hogy a pannoniaipontusi rétegek legalján, közvetlenül a sarmatiai durva-mészkő felett körülbelül 20 m. vastag kavicskonglomerát nyugszik (370. old.). Ennek kibukkanása Gulács és Kisapáti között a vasúti anyagárokban fölöttébb érdekes és tanulságos képeket adott. 269. ábra. Széltől kimart kvarczit268. ábra. Kvarczitból való éles kavics Halápról. görgeteg Halápról. Eredeti nagyságban. Az eredeti nagyság 4/,,-ében. Közvetlenül a 0'60—0'80 m. vastag tőzeges föld alatt a pannoniai-pontusi alapkonglomerátnak kibillent táblái a deflácziónak, a homokmarásnak és csiszolásnak gyönyörű példáit tárják elénk (265., 266. ábra). A tőzeges földben heverő, vedernyi nagyságú bazaltkövek (267. ábra) «dreikanter» volta a maximális nagyságot adja nekünk, amit ebből valaha láttam és róla olvastam. Mennyi időnek kellett eltelnie, amíg a Szentgyörgyhegy, a Badacsony- és a Gulácshegy között a szél a 100— 160 m. vastag iszapos homokot eltakarította és a mindinkább mélyebbre jutó nagy bazaltköveket a homokkal éleskövekké köszörülte ? 1 Mert nyilvánvaló, hogy a Szentgyörgyhegyről származó nagy bazaltkövek alól a szél eltávolítva a lágy anyagot azok hosszú időn át kerültek le 160 m. viszonylagos magasságból a tőzeggel fedett kemény konglomerátra. A szél munkájának itt a tőzeges mocsár megjelenése vetett véget. Valószínűleg