Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
XII. Fejezet. Holoczén képzödmények
A Balaton környékének geologiai képződményei. 48ö akkor történt ez, amidőn egy kis lezökkenés a Balaton környékét Tapolcza és a somogyvármegyei Marczali környékéig mocsarassá tette és berkekkel ellepte. Temérdek eles-kavics van Tapolczán is a vasúti állomás parkja körül, Halápon a falutól délnyugatra (268. és 269. ábra), Sümegen a Szőlőhegy déli kopár dolomit szegélyén .(270. és 271. ábra) és a Várhegytől északra elterülő Haraszton (272. ábra). Tapolcza tágabb vidékén a szélerózió jelenségei a simára súrolt kőmezőkön és az éleskavicsok gyakoriságában széltében felismerhetők. Megemlíthetem, hogy a Vértes körül Csákváron (273. ábra), a Gerecse nyugati tövében, Bánhida vasúti állomása A 270. ábra. B .Mindkét oldalán élekkel bíró kvarczit drcikanter megfújt pannoniai-pontusi homokban. A darab görgeteg volt a közeli magaslatokon elterült ncogénkorú (mediterrán-sarmatiai) kavicskonglomerátban ; onnét a pannoniai-pontusi homokba lekerülve, ennek homokjával csiszolt be rajta lapokat a posztpontusi idők szele. A homokban a dreikanter megfordult és alsó lapja kerülve fölfelé, ezen is lapokat köszörült le a szél. Ekként a darah most kettős dreikanter. Sümegi szőlőhegy. Eredeti nagyságban. A az egyik, B a másik oldala. körül a szélmarta éles-kavicsok szintén nem ritkák. Bőven találtam őket a Rusztihegység nyugati lejtőjén Sércz közelében, Sopron vármegyében. HORUSITZKY HENRIK barátom közlése szerint a Kiskárpátok alján Modor körül is gyakoriak (273. ábra). PAPP KÁROLY írta le és ábrázolta először 1 a Magyarországon talált sivatagemlékű éles-kavicsokat. Ekként a szél uralmát a jelenkorból visszavezethetjük a Balatonfelvidék környékén a pleisztoczénkorba. Alig tudom elképzelni, hogy az a hepehupás «kübörczös» tér1 PAPP K. : Eles-kavicsok dreikanter-ek) Magyarország hajdani pusztáin (steppe-in) ; Földtani Közlöny XXIX. kötet, 1899. 135 — 147. old., I. tábla.
