Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

III. Fejezet. A Mezozoos képződmények. A Triasz-szisztéma

43 .4 Balaton környékének geologiai képződményei. felbukkanása 68 km. hosszaságú. Szélessége 1 — 2 km. között marad és csak Alsóörsnél 2 és V3 km., Zánkán 3 és V

2 km. Északkeleti részében csapása NE SW. Az egész területre 76, talán 80 km. hosszaságúnak állapíthatjuk meg a werfeni rétegek kiterjedését. A werfeni rétegeknek legközelebbi felbukkanásai messze északkeleten a Gömöri és Zólyomi hegységekben, délnyugatra a horvát-stájer határszélekben, délen pedig a baranyai Mecsekhegységben vannak. E legközelebbi helyeken azonban a werfeni rétegek távolról sincsenek olyan jól és olyan típusosán kifejlődve, mint a Balatonfelvidéken, melynek alsótriaszkorú rétegei csak Déltirolban, az úgynevezett alpesi Etsch-öbölben bírnak hasonmásaikkal. BÖCKH J.

1 a werfeni rétegeket alulról fölfelé következőképpen osztályozta: «7) A (permi) vörös homokkövek az anyag finomabb létele által finomabb féleségekbe, és agyagos kötszer által, palás homokkőbe mennek át, mely szintén sok fehér csillámot tartalmaz. E homokkő színe vörös vagy sárgás. Nagyobb mennyiségű mész felvétele által még átmenet történik homokos márgába is. Gyakran a finomabb homokkő-rétegek közt vörös palaagyag-fekvetek is mutatkoznak. Néha ezen csoportban dolomitos fekvetek is észlelhetők. E finomabb homokkövekkel, palagyaggal és márgával kezdődik egyszersmind a szerves-zárvány tartalom. 8) A fedű felé a mésztartalom szaporodik és mészmárgák és márgameszek keletkeznek. s) A legfelsőbb rétegeket végre dolomit, valamint alárendeltebb mérvben sejtes rauchwacke vagy márgás dolomit képezi.» A telepedésre vonatkozó megfigyeléseket BÖCKH J. munkájának 43-ik oldalán Balatonfüred vidékéről egy átmetszetben is ábrázolja. Miután FRECH FR. kövületmeghatározásai és minden egyéb, tőlem alább reprodukált megfigyelés a lemezes mészkövet is a werfeni rétegekhez tartozónak bizonyítják, ideiktatom a mit erről BÖCKII J.

2 közöl: «2. Ezen már petrografiai kinézésük, valamint a Myophoria costata által, mint az alponkívüli «Roth» egyenértékei jellemzett rétegekre egy csoport vékonyrétegzetű mészkő következik. E setét színű, nagyon bitumenes, márgás lemezes-mészkő, mely felületén gyakran kígyozódott domborodásokkal van ellátva, palaeontologiai tekintetben sokat hágy kivánandónak. Rosszul megtartott myophoriák, kis kopott naticellák képezik zárványait. A Bakonyban mindenütt a tarkahomokkő-képzelethez tartozó dolomit és rauhwacke fedűjét, valamint a kagylómész dolomitjának a feküjét képezi. Ámbár palaeontologiai tekintetben rosszúl jellemezve, változatlan petrografiai kinézése folytán a Bakonyban mégis egykönnyen felismerhető, nagyon elterjedt, kitűnő szintet képez. Ez ugyanazon kőzet, melyet HAUER mint guttensteini mész sorol fel, s melyből ő Csór vidékéről Naticella costatát myophoriákat, nevez.» BÖCKH JÁNOs-nak e találó leírásaihoz azt kell hozzáfűznöm, hogy nekem sikerült a werfeni rétegeknek tőle felsorolt kőzeteit pontos szintekbe osztanom és valamenynyit vezérkövületekkel jellemeznem. Nem az én fáradságom érdeme ez, hanem a filloxera pusztításának köszönhetni, mert a felújított szőlők talajának megforgatása követ1 M. k. Földt. Int. Évkönyve. II. köt., 2. füzet, 38. old. s I. h. 49. és 55. old.