Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

XI. Fejezet. Posztpontusi és pleisztoczénkorú képződmények

494 A Balaton környékének geologiai képződményei. 48ö hasonló, löszszel kiegyenlített régi árkok és vízmosások. A permi- és triaszkori kőzetekből álló balatonfelvidéki lejtőkön is nagy számmal vannak olyan régi árkok, amelyeket a lösztakaró elsímitott. Figyelemmel vizsgálva e tapasztalatokkal a somogyi és zalai domvidékeket, felismerém, hogy a lösz lerakodása előtt ezekben is mindenütt sokkal mélyebben s 0 500 1000 1500 2000m. 253. ábra. Zalaegerszeg környékének térképvázlata a mammuth-lelet helyzetének illusztrálására. Mérték : 1 : 35000. (•) A lelet helye. A—fí a 254. ábra szelvényének helyzete. sűrűbben árkolt völgyek voltak és a lösz az árkok és völgyek szövevényes hálózatát sima lejtőkre és völgyoldalakra egyenlítette ki. A zalaegerszegi dombvidéken és Göcsejben temérdek völgy van ekként löszszel kitöltve és hogy a löszfelhalmozódás a pleisztoczén korban kezdte az elsimítást, arról a Zalaegerszegről származó hatalmas mammuthcsontváz lelőhelyén győződtem meg. Zalaegerszegtől délre, a Váliczka-völgy nyugati lejtőjén Bessenyő falunál két N —S. irányú hegyhát emelkedik: a Rövid- és a Hosszú-Janka (253. ábra);