Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
XI. Fejezet. Posztpontusi és pleisztoczénkorú képződmények
A Balaton környékének geologiai képződményei. 48ö köztük halad az országút és a vasút. Zalaegerszeg főterétől délre, 2 :7r km. távolságra Bessenyő falu előtt, nyugat felől a Horgosvölgy nyílik; tulajdonképen csak egy mély árok ez, amely a Hosszú-Jánkán levő zalaegerszegi szőlőkbe felvezet. A Horgosvölgy jobb sarkán, körülbelül 35 m.-nyire az országút felett, mélyúl vágja át a hegy sarkát (254. ábra). Homokos lösz fekszik reá a pannoniai-pontusi altalajon. Ebben a mélyútban lelték azt az óriási mammuth csontvázat, 1 amely most a földtani intézet múzeumának egyik disze. DR. KOVÁCS GYULA tanárnak és a Zalaegerszegi állami főgimnázium 1900. évi érdemes tanári testületének köszönhetjük a pompás lelet megmentését az elkallódás elől. Kétségtelen, hogy a zalaegerszegi hatalmas mammuth a lösz lerakodása előtt pusztult el a Hosszú-Jánka hegyhát keleti oldalán, amelyet akkor a Horgosvölgyben mélyebb árkok barázdáltak, mint napjainkban. Zalaegerszeg vidékén még több helyen találtak mammuthmaradványokat hasonló helyzetben, mint a Horgosvölgyben, vagyis a lösz alatt közvetlenül a pannoniai-pontusi rétegekbe vágott árkokban. Az andráshídai úton és az Egerszegi-szőlők alatti téglavetőkben HAERTER ÁDÁM tanár úr nyomozta ki a mammuthcsont-leletek ilyen helyzetét. A Balatonfelvidék mélyen bevágódott völgyeiben is elég példáját láttam annak, hogy a völgybeli löszfelhalmozódás a régibb pleisztoczénkorban a mostaniaknál mélyebb és erősebben árkolt völgyeket szelídebb lejtőjűekké kiegyenlített. 254. ábra. A zalaegerszegi mammuthlelet helyén a Horgosvölgy nyílásában A—B irányban vett szelvény. Mérték : 1 : 5000. X a mammuth csontváz fekvése, mf pannoniai-pontusi rétegek (ah agyag és homok, h homok), q" lösz. Valamennyi völgyben, amely Vörösberénytől Badacsonytomajig a Balaton felé leszolgál, a szél árnyékában levő fordulókon és árkokban löszszel bélelt lejtök és völgyfenekek vannak. A lösz 8 10 méter magas falakban van homokgödrökben feltárva; befelé a hegyoldalaknak hirtelen vége szakad a lösznek, amely itt típusos, rétegzésnélküli lösz. Világosabb és sötétebb vízszintes sávok azonban különböző lerakodási viszonyokra utalnak benne. A Csopak feletti Nosztori-völgyben a felső malommal szemközt feltárt löszbánya fala illusztrálja a Balatonfelvidék völgyeiben letelepedett lösz helyzetét és természetét (255. ábra), amelyben — a kaposvári idősebb és fiatalabb löszhöz képest — szintén sejteni lehet a megújuló vagy a megszakított löszlerakodást. A kép baloldali harmadában egy vetődés, jobbkézt pedig vízszintes rétegezés látszik a löszfalban. Mind a két helyen kemény homokkőlemezek ékelődnek a lösz közé, mint azzal egyidős képződmények. A 8—10 m. magas lösz alatt sárga homok van. Befelé a lösz hirtelen végződik a karniai márgák alkotta hegyoldalon, miként ezt a 256. ábra szemlélteti. Nincs elegendő adatom ahhoz, hogy a balatonvidéki lösznek szintezését megkíséreljem, vagyis a lösznek idősebb és fiatalabb voltáról még csak általánosságban is 1 KÁDIG ().: A Balaton vidékének fosszilis emlősmaradványai. 10. és 14—16. oldal; Palaont. függelék, IV. kötet, IX. közlemény.
