Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

XI. Fejezet. Posztpontusi és pleisztoczénkorú képződmények

476 4L Balaton környékének geologiai képződményei. és velem közklni. Erre a czélra KAÁLI NAGY DEZSŐ kir. főmérnök barátom a bala­toni kikötők felügyelőségének főnöke 1912. év telén a révfülöpi és a tihanyi kikötők előtt mérnöki pontossággal fúratta meg a feneket és Tihanynál 3, Révfülöpön 6 rétegből küldött bőséges mennyiségben iszapot. A PANTOCSEK JÓZSEF tanulmányai szintén világot vetnek a Balaton pleisztoczén és holoczénkorű lerakodásainak biológiájára és keletkezésük fizikai körülményeire. A Siócsatornában 3'50 m. mélységben elért lápföld-réteg (d) körülbelül a Bala­ton fenekén feltalált tőzegtelepnek felel meg. Az derül ki a Sióvölgy árterének metsze­téből, hogy egykor a völgy mélyebben volt bevágódva és újabb időben jelentékenyen feltöltődött. A feltöltött völgyek jellegét tüntetik fel különben a Kapósnak és vala­mennyi mellékfolyóinak völgyei is; különösen a Kapós melléke Dombóvártól lefelé. Szárazföldi pleisztoczénkorú képződmények. A túladunai középhegységeket minden oldalról, széles környezetben nagy vastagsággal veszik körül a szárazföldön támadt képződmények. Régóta táplált fel­fogásom szerint a szárazföldi lerakodások nemcsak a löszt és a futóhomokot, mint 245. ábra. A Siócsatorna keresztmetszete Városhidvég felett. Mérték 1 : 24. a Tőzeges lápföld (1'5 m.), b vertikálisan erezett, rozsdafoltos, sárga agyag (0'80— l'O m.), c kékes­szürke, homokos agyag (0"80 m.), d tőzeges lápföld Sus scrofa ( palustris ?) koponyával. az esőtlen vidékek lerakodásait foglalják magukba, hanem a szárazföldön végbemenő mindennemű lerakodások is ebbe a genetikai csoportba tartoznak. 1 Tehát nemcsak az eolikus hullópor felhalmozódását és a helyi elmállás termékeivel való összekeverő­dését, továbbá a sivatagbeli képződményeket, hanem a terrarosszát és a trópusi lateritot is idetartozónak tartottam és a denudáczió, vagyis az időlegesen befolyó csapadékvíz okozta változásokat is ebbe a kategóriába helyeztem. Klimatológiai tényezők szabják meg a szárazföldi lerakodások minőségét és mennyiségét. A klima általános típusaiban egymáshoz közeleső helyeken is lehetnek nagy helyi eltérések. Szélnek, csapadéknak jobban vagy kevésbbé kitett helyek, déli vagy északi fekvés ugyanazt a klimaterületet részleteiben nagyon módosíthatják. Szorosan egymás szomszédságában ismerek nagykiterjedésű mocsarakat és sivatag­szerű száraz vidékeket. A glecserek és a steppék egymáshoz való viszonossága, ame­lyet a fent idézett munkámban Ázsiára húsz év előtt hangoztattam, újabban Euró­pára nézve is mind szélesebb körökben felvetődik. Nagyon messzire elterelne engem tárgyamtól, ha csak rövid szemlét is tarta­1 A Geologiai megfigyelések leírása és eredményei : Gróf Széchenyi Béla keletázsiai útjának tudo­mányos eredményei (1890.) I. köt. III. szakasz. 178—179, (486—487), 417. (725.) és 425—426.(733— 734) old.

Next

/
Thumbnails
Contents