Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
XI. Fejezet. Posztpontusi és pleisztoczénkorú képződmények
474 4L Balaton környékének geologiai képződményei. Az utóbbi keveredett faunatöredék arra utal, hogy a fúrás helyén a pleisztoczénkorú iszap lerakodása előtt, a mai Balatoni vízszín alatt 16 m. mélyen, a parti régió összehordott molluszkummaradványai halmozódtak fel. A Balaton vízszélén a somogyi partokon, sok helyen találunk ma is hasonló összekeveredett csiga- és kagylófelhalmozódásokra. A Boglár és Révfülöp között történt fúrásból a mélységi szín megjelölése nélkül W EISS A. meg a következőket nevezi meg: Limnaea (G ulnar iá) ovata DRP. Hydrobia cf. longaeva NEUM. Hemisinus acicularis FÉR. Pisidium (Flumbica) amnicum M ÜLL. Pisidium {Fossarina) Henslowianum SCHEP. Pisidium (.Fossarina) obtusale PER. Keszthelyen 5'28 méternyire a vizszín alól, csillámos agyagos homokból a következő fajok maradványai származtak : Limnaea (Gulnaria) ovata DRP. Limnaea{Limnophysa) truncatula M ÜLL. Planorbis (Tropodiscus) umbilicatus M ÜLL. Valvala (Cincinna) piscinalis M ÜLL. Lithoglypus naticoides FÉR. Pisidium (.Fluminea) amnicum M ÜLL. Pisidium {Fossarina) fossarinum CLESS. Pisidium (fossarina) obtusale PFR Mindezek a molluszkumok inkább folyóvízi, mintsem tavi alakok. Még egy nevezetes bizonyságot szögezhetek le a fúrások eredményeiből. Egy tőzeges telep, amely a Balaton lerakodásai között 5—7 m. mélységben a vízszín alatt, több fúrásban feltaláltatott. Alsóörsön 6"38—6'95 m. mélyen a vízszín alatt van 3'57 m. vastag, kvarczgörgetegekkel vegyes tőzeges réteg. Aszófőn 5'75—6'55 m.-re a középvízszín alatt fúrtunk meg 1'20 méter vastag tőzeget. Balatonkövesd és Csopak vizén a Kereked öbölben is több helyen fúrtunk át tőzeget 5'70—6'5É 5'68—6'68 m. mélységben ; az öböl közepén pedig 5'80—6'00 m. mélységben van tőzeg. Tihany és Örvényes között 5-75—6'55 m. mélységben akadtunk reá. Akaiin 4"7 és 8'05 m. mélységek közt fúrtunk át tőzeget. Keszthelyen 4'70 m.-től 7'10 m.g járt a fúró tőzeges iszapban. Boglár és Révfülöp között 5"54 m. mélységből növér/-szárak, mocsári csigák és aprókavics között egy Pinns sylvestris tobozt szereztük. Az 5—7 m. mélységben elterülő tőzegtelep azt bizonyítja, hogy a Balaton létében valamikor a mostani vízfenekénél mélyebben fekvő tőzeglápos térszín tódúlt el. Ennek korát pontosan meg nem állapíthatjuk a P. sylvestris toboz ugyan moid valamit a vidéknek akkori klímájáról; a lehetőségeknek azonban egész sora fcíiilkozik a fúrásokból kiderült fenékbeli jelenségek magyarázatára. A fúrásokból felkerült molluszkumok nem sokat segítenek a balatoni iszapk elkülönítésében a pleisztoczén és a holoczén között; mert többnyire olyan alakik, amelyek a kvarterkortól napjainkig éltek. A fúrásokból előkerült molluszkum-marrdványok tehát nem tanúskodnak arról, hogy a Balaton fenekén a fiatalabb pleiszoczénnál régibb lerakodások volnának. A felsorolt 16 balatonfenéki szubfosszilis ahk mindegyike ugyanis most is él a környék mocsarában.
