Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
XI. Fejezet. Posztpontusi és pleisztoczénkorú képződmények
A Balaton környékének geologiai képződményei. 451 Sopronnál a város alvégén, az Ikva folyócska kb. 200 m. tengerszín feletti magasságban, szűk völgyben vesz búcsút a Sopron feletti tágas medenczétől; a völgyszorulat nyílásától az Ikva mellékén Kopháza, Czenk, Pinnye, Fertőszentmiklós, Eszterháza, Hidegség és Balf helységek között egyenletesen lejtő és mindjobban szélesedő kavicstakaró terül el a pannoniai-pontusi rétegeken. Ilyen rétegekben metszi át az Ikva, Böjtök és Fertőszentmiklós között, az itt kb. 140 m. tengerszín feletti magasságú hátságot, amelyen az Ikva jobbján a kavicstakaró ismét fellép és szélesen elterülve a Répczéig leér. Czenktől, Lövőn, Ivánon, Sajtoskálon keresztül, a Répczénél valamivel magasabban fekvő völgyület löszszel elfödött pannoniai-pontusi rétegekkel választja el az ikvamelléki kavicstörmelékkúpot a répczemellékitől. A kavicstakaró itt nem vastag. Balf és Hegykő — Széplak között a Fertőtónak 50—30 m. magasságú déli partja alant végig pannoniai-pontusi rétegekből áll és csak a magaspart fensíkján terül el a kavics, de nem valami nagy vastagságban. Az Ikva és a fülesi patak 5—6 méternél nem mélyebb völgyében a pannoniai-pontusi talajról a kavics eltakarodott. A soproni törmelékkúp kavicsa Répczelaknál a Répcze jobbjára átcsap és innét fölfelé a Rába baloldali alacsony terraszát alkotja. Répczelakon 138 m. t. f. magasságban van a kavics felszíne; a 6 km. távolságra eső szemközti Kemenes-erdő kavicsfelszíne, pedig 140 —150 m. t. feletti magasságokban terül el. Mindazonáltal a Soproni kavicstörmelékkúpot is eredetileg a Kemeneserdőig terjedettnek tartom. A Rába bemélyedése és jobbra térülése közben az északnyugatról lefolyó vizek jobban denudálták a balparti részt; az északnyugati szelek deíladáló munkája is közreműködhetett a Rába baloldali környékének lankássá és alacsonyabbá alakításában és a kavicsnak későbbi mélyebbre leszállításában. A degradált talajon a súlyos kavics mélyebb nívóra szállott le a közbül eltakarított agyag és homok helyére. Még egy kavics-törmelékkúpról emlékezem meg a Kis Magyar Alföld túladunai részén. Ez a Fertőtó északi partján elterülő pandorfalu—-nezsideri, amely a pandorfalusi völgyület felett 185—186 m. t. f. magasságban kezdődik és délkelet felé Féltorony—Miklósfalu között azzal a 150—160 m. t. f. magas terrásszal végződik, amely 28 — 30 m.-rel emelkedik ki a mosonvármegyei síkságból. A Pandorfalu—Féltorony közötti kavicsfensíkot a Lajtahegység északi tönkfelületéről lenyúló kavicstakaró tartozékának nézem; ez a Lajtahegység 200 m. t. f. magasságon túlemelkedő fensíkjáról, észak felé a hainburgi szigethegységhez lejtősödik és annak magaslatait mindenfelül körülvéve a carnuntumi kapu fensíkján 185—196 m. t. f. magasságokban kulminál. A Lajtafolyó nagy görbületben metszi át ezt a kavicsfensíkot. Ezzel a pandorfalusi, lajtaujfalusi és petronell—deutschaltenburgi kavicsfensíkkal még meg nem magyarázott viszonyban állnak azok a kavicstakarók amelyeket Alsó-Ausztriában a Fischa folyó mellékén láttam; Moosbrunnál 204 m., Enzensdorf a. d. Fischa helység mellett a Königsbergen 257 m., a Schüttenbergen Höfleintől nyugatra 282 m. t. f. magasságban. A kavics ott is a legfelsőbb pannoniai-pontusi rétegeket borítja. 1 A sztratigrafiai 1 A Moosbrunnál és Reissenbergnél feltárt rétegek telepedési körülményei F UCHS TIVADAR udvari tanácsos úrnak 1912 tavaszán kérdezősködéseimre adott válasza szerint bizonytalanok. F UCHS T. úr ;óságos közvetítésével ugyanakkor lovag T ROLL OSZKÁR dr. levelét is vettem. Ebben a moosbrunni temetőnél és a közelében levő régen felhagyott téglaház agyaggödrében talált fossziliákat T ROLL úr következően nevezi: 29*
