Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
XI. Fejezet. Posztpontusi és pleisztoczénkorú képződmények
A Balaton környékének geologiai képződményei. 450 Kőszeg környékén a kavics elhelyezkedését nyomozva, nagy meglepetéssel tapasztalám, hogy Acsád, Tömörd és Szeleste között 20 km. mentén 270—200 m. t. sz. f. magasságban a kavics a Répcze jobbján magasan tetőz egy pannoniai-pontusi rétegekből álló lejtőt. Kéthelyen túl csak a Répcze balján Bük körül (231. ábra) mutatkozik újra kavics, amely a Pulya felől lenyúló meredekebb esésű törmelékkúphoz tartozik; ez Pulyától Frankóig 10 km. távolságra 300 m.-ből 200 m.-re szállt le. Továbbá északnak a soproni országút mentén azután még csak a Karácsony előtti erdős gerinczen jelöl ki a geologiai térkép kavicsot, amely itt sem emelkedik magasabbra 300 méternél a tengerszíne fölé. Itt a lánzséri- és a soproni-hegység közötti öbölben vagyunk, amelynek főfolyója a Répcze vize. A Répczének régi törmelékkúpjához számítom a fennemlített kavicsfoltokat, amelyekhez Csáva körül még néhány kisebb pászta is hozzájárul. Úgy látszik, hogy a törmelékkúp csúcsa Kabald és Veperd között volt, itt sem sokkal nagyobb magasságban 300 m.-nél. Nagyobb összefüggésben Locsmánd, Kövesd, Lövő, Jánosfa és Répezeszentgyörgy között rajzol a geologiai térkép kavicsot a Répcze baljára. Jánosfa és Répczeszentgyörgy között van a répczemelléki ópleisztoczén kavicstörmelékkúp homloka. Acsádi erdő. Bük erdő. zoo c/k 232. ábra. Szelvény a vasvármegyei Acsád és a sopronvármegyei Bük helységek között a különböző magasságokban elterülő kavicstakarók illusztrálására. Mérték az alapia 1 : 36000, a magasságokra 1 : 9200 (1 : 5). Feltűnő ennek a törmelékkúpnak mélyebb fekvése a Gyöngyös mellékéhez képest; még feltűnőbb az a magas lejtő, amely Kéthely és Répczeszentgyörgy között NW—SE irányban elnyúlik és pannoniai-pontusi rétegeket legcsekélyebb kavicstakaró nélkül feltárja. A Répcze jobbján egyáltaljában nincs kavics a szélesen Locsmándig terjedő pannoniai-pontusi térszínen. Posztpontusi diszlokácziókkal és denudáczióval magyarázom ezeket a jelenségeket. A Sopron —Szombathely közötti vasút, miután 178 m.-ben elhagyta a Répcze törmelékkúpját, két nagy kanyarulattal emelkedik 172 méterről 198 méterre a Büktől Acsád felé, pannoniai-pontusi rétegek alkotta talajon és 200 m. tengerszín feletti magasságban éri el a gyöngyösi törmelékkúp kavicsát (232. ábra). Ezt az NW—SE irányú lépcsőfokot, amely Kéthely és Szeleste között a 100— 150 méterrel mélyebben fekvő pulyai és soproni törmelékkúpot a vasvármegyeitől elválasztja, leveles, törésmenti térszínelvetődésnek tartom. Ezt igazolja az a horpadás is, amely a sitkei erdő és a Farkaserdő között a rábajobbparti kavicsfensíkot mélyen hornyolja. Ebben is vetődést látok, amely a Sotonyi-haraszt 217 m. tengerszin feletti magaslatát a 20 méterrel alacsonyabb sittkei erdőre fokozza le. Ebben a horpadásban a pannoniai-pontusi rétegek, miként fent már kifejeztem, nagy szélességben választják el a kavicstakarót; ebben vannak a Sittke—Gércze körüli bazalttufadombok is.
