Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

II. Fejezet. A permi szisztéma. A verrukano és a grödeni homokkő

37 .4 Balaton környékének geologiai képződményei. Salföldön a veres homokkő hajlott rétegein nyugszik, de Szentbékáiián már a werfeni rétegeken és a kagylós-mész emeletein terül el. A kőtenger nagy homokkő és konglomerát tömbjei (30. ábra) nem az összefüggő szilárd homokkő széthasadozásából származtak, hanem nagyon is laza, pannóniai kvarczhomokkőből kimállott óriási konkréczióknak minősitendők. Tüzetes leírások a pannóniai rétegek ismertetésébe tartozik. Ezen felismerés alapján a BÖCKH J.

1 becses munkájában a Kővágóörs és Szentbékálla vidéki kőtengerről közlötteket oda módosítom, hogy a permi homokkövet, illetőleg a werfeni rétegek magasabb emeleteit és a kagylósmész dolomitját szintes fekvésű mélyebb pannóniai-korú homok és ebben kemény homokkő meg konglomerátum telepek takarják, amelyeknek egyeskövei a veres permi homokkővel könnyen összevéthetők. A míg a permi homokkőben bőven vannak földpátszemek, a konglomerátumban pedig nem ritkák a kvarczporfirgörgetegek, addig a kőtenger tisztán kvarczos anyagában földpátot és porfirt nem láttam. Annál több benne a víztiszta kvarcz, de akad itt-ott fekete lidiai kő is. Szénsavas források. Eigyelemreméltó jelenség, hogy a Balaton mentén ismert savanyúvízforrások a veres homokkő területén szállnak föl. A következő helyeken vannak széndioxidos ásványvizek: Lovas falu alatt a réten, közel a malomhoz, Csopakon a Horogvölgy-Séd rétjén, közel a Sóstóhoz. Ez utóbbinak vize a mult század 90-es éveinek elején «Hableány-forrás» név alatt forgalomban is volt. Nem messzire a Hableány-forrás rombadőlt csűrének bugyogó vízzel telt kőalapjától a horogvölgyi Séd betorkolásánál a Kereked öböl bozótjába, a Kuszkó vonyón, szintén van egy szénsavas forrás, amelyet télen, ha be van fagyva a tó, a bozót felől közelíthetünk meg legjobban. Ugyanitt a tó sikér fenekéről is szállnak fel források, amelyek télen csillagalakú lékeket nyalnak a jégben. A savanyúvizek között Balatonfüred fürdő gyógykútjai a legbővebb vizűek és csupán ezek szolgálnak a balatonvidéki ásványvizek között balneológiai czélokra.

2 1893 telén a balatonfüredi Eerencz József-ivókút fenekéről felbuggyanó források 110— 119 C° hőmérsékletű vizét a 70—80 cm. magas vízoszlop lefolyásán óránkint 6 hektoliternyi mennyiségűnek mértem. A Vérkút Zánka határában, közvetlenül a Balaton mellett, erősen vasas, szénsavas víz. Valamikor szintén fürdő volt, a mellette lévő épületben a gőzfejlesztésre szolgáló gőzkazán még megvan. A Vérkút vize szarmata mészkőből fakad, de a veres homokkő legközelebbi, zánkai kibukkanása mintegy 2 km. távolságra esik innét és minden valószínűséggel nem mélyen van a szarmatakorú rétegek alatt Vérkúton is. Révfülöpön a Pálköve nevű parti szikláknál SZONTAGH TAMÁS barátom közlése szerint valamikor szintén volt savanyúvíz. Badacsony-Tomaj község keleti részében az Örsihegy alatt, ugyancsak a tó vízszélén, befödött kútból folydogál ki a savanyúvíz. Még egy szénsavas forrás van a vidéken, és pedig a Kékkút mellett, a Kővágóörs felé 1 BÖCKH J.: I. h. 45 old. s Lásd BOLEMAN ISTVÁN : Balatoni gyógyfürdők és nyaralóhelyek, 22. oldal, III. kötet, 5. rész.