Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

II. Fejezet. A permi szisztéma. A verrukano és a grödeni homokkő

35 .4 Balaton környékének geologiai képződményei. ki: ennek elején a vverfeni rétegek sárga dolomitos mészkövei láthatók. A mély útban mintegy 50 m. után ketté ágazik a szőlőkbe vezető út, itt ismét a veres homokkövet látjuk. Pannóniai homokkő fedi itt a hegyalját, a vetődéseket nem nyomozhatjuk tovább. Kétségtelen azonban, hogy itt mintegy 200 m. szélességben vetődések sűrűn vannak egymás mellett, és hogy ezek egyike a veres homokkőre látszóan konkordánsan rátelepülő vverfeni rétegeket is éri. A vverfeni rétegek telepe29. ábra. Csúszólap permi veres homokkőben, a csopaki Béketető alatt, a vasúti bevágás x alatti egyik vetősikjából. Természetes nagyságban. dését NW. felé 21°-os dűlésűnek mértem, míg a templom melletti árokban NNW. felé 30—40°-os a veres homokkő hajlása. Ehhez hasonló a veres homokkő érintkezése a vverfeni rétegekkel a veresberényi református templom alatt is. A templom a veres homokkő legfelső palás-agyagos rétegein áll. 35—37° NNW. dőlést mértem rajtuk. Hosszanti vetődések zavarják a vereshomokkő és a vverfeni rétegek határát Balatonfüred fürdőtől nyugatra a Berekrét dűlőig is.