Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
II. Fejezet. A permi szisztéma. A verrukano és a grödeni homokkő
36 .4 Balaton környékének geologiai képződményei. A kövágóörsi kötengerről. Szólnom kell itt is Kővágóörs, Szentbékálla környéke 1 és a csobánczi várhegyalja világos színezetű homokkőváltozatairól, amiket BÖCKH JÁNOS a következőkép jellemzett: «Egy finomszemű, szürkés kvarczitos homokkő, mely egyes gömbölyed kvarczdarabok felvétele, valamint egy ugyanott mutatkozó durvább-szemesés féleség által átmenetet képez egy világos, kevéssé vörösesszínű kvarcz konglomerátba. Mind a két helységnél roppant darabokban hever rend nélküli fekvésben, mintha az eredeti rétegzeti padok szétrepesztése által képződött volna.» (30. ábra). Erről a homokkőről PAUL K. M. nagy általánosságban röviden szól és mint a balatoni verrukano-werfeni rétegek legalsó tagját a verrukanóhoz sorozza." 30. ábra. Kőtenger Kővágóörs mellett. Laza pannóniai homokból kimállott óriás konkrécziók. Bővebben írt róla BEUDANT, aki Kővágóörs és Salföld környékéről a tarka színezetű homokköveken kívül vereses-fehér, sőt egészen fehér változatokról is beszél és az utóbbiakat, mint felsőket, vízszintes fekvésűeknek meg nagyon szilárdaknak ecseteli. Elmondja, hogy nagy tuskókba törik szét, melyek a térszín lejtőjén szerte hevernek." Ez a kövágóörsi kőtenger anyaga, amelynek messze földre elterjedt a híre Dunántúl. A Kis-Hegyestű bazalt kúpjától Kővágóörsön át kis megszakítással Salföldig terjed a kőtenger. Szentbékállától a Mindszentkálla és Monostorapáti közti útkaptatóig újra mutatkozik és a gyulakeszii Csobáncz-várhegy délnyugati aljában a «Papsapka kövek»-ben is felbukkan. Ezt a homokkövet nem lehet a veres homokkőhöz számítani. Nemcsak petrografiai tekintetben különbözik tőle lényegesen, hanem még inkább fekvésénél fogva : mindenütt vízszintes és a permi veres homokkőtől élesen elválasztható. Köveskállán, 1 I. h. 33. és 45. oldal. 2 Jahrbuch d. k. k. Geol. R.-A. Band XX. Verhandlungen. 205. old. 4 Voyage min. géologique en Hongrie 1878. T. II. 495. oldal.