Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
X. Fejezet. A pannoniai-pontusi elmélet
425 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 250 A felső-lendvai bazalttufa, a dobrai kis bazalterupezió Vas vármegyében; a Sopron vármegyében Pulyán és Lánzsér mellett levő nagyobb bazaltterületek még mind tanulmányozásra várnak. HOFMANN KÁROLY éppen csak hogy érintette becses munkájában 1 ezt a témát. Összehasonlításra és vulkanologiai, valamint tektonikai megvilágításra vár a gleichenbergi andezit- és 1 iparitvulkánok és a bazaltkirörések közötti kapcsolat. S IGMUND ALAJOS becses munkálatai, 2 amelyek kőzettanilag foglalkoznak a kelet-stájerországi erupcziós kőzetekkel, a geologiai momentumokat aligha merítik ki elegendőképpen. Sokkal jobban szolgálják az általános geologiai érdeklődést BÖCKH J. és H OFMANN K. régibb munkái, amelyekben tágas látókörrel vannak kifejtve a bakonyi bazaltoknak tektonikai viszonyai és az alaphegységhez való sorozatos elhelyezkedései. A túladunai hegyrögek beszakadásait kisérő bazaltkitöréseket H OFMANN K. egy átnézetes térképén ábrázolta. 3 Ennek a térképnek alapvető gondolatai tulajdonképen nem annyira H OFMANN K., mint inkább BÖCKH J. munkájában vannak letéve. Különösen ami a távoli vulkánhegyek hosszú összekötő vonalait illeti; ezeknek feltételezett repedésszerű jellegéről BÖCKH J. mond többet és határozottat. Ha nem is nézhetjük ma már olyan szemmel, mint magyar geológiánk elhunyt legjelesebbjei a túladunai bazalthegyek rendszerét, az ő széles látókörű és mélyen átgondolt tektonikai és vulkanologiai szemlélődéseik ebben a részben is maradandó becsű és alapvető szellemi munkáknak ítélendők. 4 Azok után, amiket VITÁLIS ISTVÁN a geologiai függelékben a balatonvidéki bazaltokról közölt, nekem itt nem sok mondanivalóm van. Hiszen VITÁLIS munkája közös törekvéseink és gyakori együttes helyszíni vizsgálódásaink eredménye. Inkább csak VITÁLIS barátométól némileg eltérő felfogásaimat és ezeből támadt következtetéseimet kell itt reprodukálnom és bővebben érvelnem. Mindenekelőtt hangsúlyozni kívánom, hogy én vízben görgetett bazaltdarabokat bazalttufáinkból nem ismerek. Kizárólag szegletes lapillik, kihányt, kihűlési hasadékokkal szeldesett lövedékek, felragadott mélyebb szedimentum-kőzetek alkotják a tufákat, amelyek tehát nem konglomerátok, hanem breccsák. A kitöltött vulkáni kürtőkben vannak ugyan legömbölyödött kőzetek és pedig nemcsak bazaltból, hanem a felragadott régibb üledékes kőzetekből is, ezek azonban kétségtelenül a felemelkedő és kavargó mozgásban levő vulkáni anyag között koptak és gömbölyödtek le. Gömbölyű felületűek és görgetegekhez fölöttébb hasonlók a nagy amfibólzárványok és az úgynevezett olivinbombák is, amelyek között fejnagyságúak is vannak. Ezeket a gömbölyű ásványdarabokat megömlési reszorbczió következtében keletkezetteknek gondolom. En H OFMANN KÁROLY-lyal a balatonvidéki bazalttufákat túlnyomóan erupcziós tufáknak tartom. A vulkáni kürtők khaotikus összevisszaságát legjobban Boglár és Tihany vulkán csatornáiban láttam, ahol pedig vízszintesen terül el a bazalttufa, ott 1 A déli Bakony bazaltjai. 515—523. oldal. 8 TSCHERMAK: Mineralogische Mitteilungen. 15. Bd. (4896.) 360—384. old. 16. Bd. 337—359. old. 17. Bd. 526—543. old. 18. Bd. (1898.) 377—407. old. és Die Eruptivgesteine von Gleichenberg. 21. Bd. (1902.) 261—306. old. 3 A bakonyi vulkáni teriilet átnézetes földtani térképe; A M. Kir. Földtani Int. Évkönyve. III. köt. XVI. tábla. 4 A Bakony déli részének földtani viszonyai 95—99. old.
