Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
X. Fejezet. A pannoniai-pontusi elmélet
404 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 250 A sümegi Haraszton azonban ez a durva turzás-konglomerát épp olyan izolált jelenség, mint Balatonfüreden a tíocsárhegyen, avagy Zánkán a Hegyestű tövében. A sümegi Szőlőhegyen szintén 260 méterig már csak laza homok emelkedik és a hegy délnyugati oldalát egészen ellepi. Itt már szélárnyékban vagyunk. Az uralkodó nyugati és az északnyugati szélirányoknak tekintő rendeki Csúcshegyről a laza homok eltakarodott és ekként került felszínre a pannóniai, ingadozó nivójú vizek parti túrzása, a terraszokba vájt sziklán. Valószínű, hogy az alig egy kilométernyi távolságban levő Szőlőhegy homokja alatt is rejtőzködik turzás-konglomerát; azonban az sem valószínűtlen, hogy a legdurvább sziklaomlásos turzás a Haraszt felett azért van ott, mert a pannoniai-pontusi korszakban is nyugati és északnyugati szelek hajtották a sümegi hegynek a hullámtarajokat, amelyeknek erős gördülése itt durvább törmeléket halmozott fel a parton. A Csúcshegy meredek nyugati oldalának 213. ábra. Pannóniai turzásból való mélyen kimart felső krétakorú mészkődarab, a sümegi Haraszt murvagödréből. 2/ 3 nagyságban. keletkezését a nummulites-mészkőből álló Fehérkövek sziklafalát is ennek a hullámmarásnak tulajdonítom. Sümegtől keletre, a temető alatti téglavetőtől egyenes irányban a Sümegi erdő széléig a Marhacsapástól átszelt Kopaszhegyig, sajátságos földhát nyúlik el északdéli orientáczióval. A kopaszhegyi szőlők vannak rajta. Hatalmas gáthoz hasonlít ez a hátság, amely legfeljebb 50—80 m. alapszélességgel és 20 méterrel emelkedik ki a kemény hippurites-mészkőből álló 190 méter t. sz. f. magasságú abráziós síkságból, amely vékonyan van telehintve kaviccsal és homokkal, úgy, hogy a gyér kavicsú homok a gátnak agyagrétege alatt elveszni látszik. A temető alatti téglavetőnél a vízszintesen rétegzett, tarkán váltakozó közönséges pannoniai-pontusi agyag hippurites-mészkőhöz támaszkodik és ezen hasonló kimarásokat fed el, aminőt a Balatonarácsi vasúti bevágásból a 210. és 211. ábrák ábrázolnak. Hogy a két kilométernyi hosszú hegyhát, végig agyagrétegből áll, azt a déli végén nyitott nagy agyagfejtő is bizonyítja. Az agyaghát egyenletes széles felszínét sem lösz, sem homok nem borítja.
