Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
X. Fejezet. A pannoniai-pontusi elmélet
393 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 250 A téglaházi agyagfejtőben a következő kövületeket találtuk: Congeria Zagrabiensis BRUS. Pisidium Krambergeri BRUS. 1 Valencienesia Re ussi NEUM. Ennek a mélyebb szintű pannoniai-pontusi agyagnak helyzete a Szent-Györgyhegyi téglavető agyagával egyező, ahol az kavicson fekszik. A környező magaslatokra felemelkedő aprókavicsos homok és laza homokkőpadok környezetében talányszerű ennek az egyenes gátnak előfordulása. Keletkezését a következőképpen magyarázom : Csabrendek és Sümeg között a fent körülményesen leirt felsőkréta- és nummulites-mészkőből álló, magános horszt-hegység meredek oldala északnyugat-délkeleti irányát a sümegi téglavetőnél kirtelen nyugat-keletibe fordítja. A sümegi temető és a téglavető között a hegyoldal éles bordája sarkantyúként ugrik ki délfelé. Ehhez a sarkantyúhoz támaszkodik az agyag-gát. Előb'o rámutattam, hogy a sümegi Szőlőhegyet magasan fel az erdőperemig durva turzás-kavics és aprókavicsos homok takarja, amelyet pontusi korúnak tartok. Kétségtelen, hogy erős hullámverés és parti áramlás támasztotta ezt a durva lerakodást. A sümegi Szőlőhegyen az északnyugatról és a keletről összetalálkozó áramlások az említett sziklasarkantyún megtörtek és délnek kanyarodtak. A két egymással párhuzamos áramlás között, a hegysarkantyú orra előtt ellenáramlás és ezzel az interferenczia törvénye szerint nyugvó csendes víz keletkezett, amelyben a finom homokos iszap leülepedett; míg a kétfelőli áramlásokban előbb durva kavics, majd aprókavicsos homok, utóbb finom homok rakódott le. Ezt később a szél eltakarította, kirostálta, a szívós agyagot ellenben meghagyta. Ekként maradt vissza a kaviccsal telehintett mészkősíkon a csendes vízben keletkezett agyag-gát Az is lehetséges, hogy a legelső pontusi korú lerakodások Sümeg körül széltében agyagból állottak és csak később támadtak a felemelkedő vízszínen erős parti áramlások, amelyek az előbbi gondolatmenet és érvelés szerint elmosták a régebben leülepedett iszapot és helyébe kavicsot, homokot hordtak a sümegi Szőlőhegyre és az abradált mészkősíkra. Az agyag-gát megmaradását a két áramlás közötti nyugodt víznek köszönhetné az utóbbi magyarázat szerint is. Előttem az első magyarázat valószínűbb. A kétségtelen bizonyításhoz a sümegvidéki harmadkori homok- és kavicsrétegek korát kellene pontosan megállapítani. Ez eddig fossziliák hiányából nem volt lehetséges. Pedig bizonyosan többféle kavics van itt egymás mellett. A csabrendeki Csúcsoshegy 360 m. magas fensíkján heverő durva, sőt óriási kavics, a Bardió-féle szőlőben 240 m. t. sz. f. színben lajtamészkő mellett és felett elterülő kavics különböző korú. A sümegi erdő Lesencze-völgyfői kavicskonglomerátja és a sümegi Haraszt meszes, breccsás kavicsai mind más és más korúak lehetnek. Nagykiterjedésű fiatal harmadkorú kavics és homok van a Tornavölgy síksági mellékén is. Ajkarendek, Tósokberénd, Devecser és Somlyóvásárhely körül a kavicsokat szintezni nem lesz könnyű feladat. Devecser és Kolontár között lajtamészkővel társul a kavics; a csingervölgyi magaslatokon is pannoniai-pontusi rétegeknél idősebb helyzetben, nagy magasságban terül el egy másféle kavics. A csingervölgyi 1 LöRENTHtY J.: Adatok a balatonvidéki pannóniai korú rétegek faunájához 20 old.; Paleont. függ. IV. köt. II. közi. A később tőlem elhozott Congeriát HALAVÁTS barátom volt szíves meghatározni.
