Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
X. Fejezet. A pannoniai-pontusi elmélet
377 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 250 A fensiknäk nyugati részén a Völgyi dűlőn valamikor, mészkövet is vágtak A Csoromi majortól keletre pedig az Eger víz völgysíkjára meredeken leeső 30 m. magasságú domboldalon a rétegzést tisztán feltárva láthattam (207. ábra). A major körüli agyagos talajban elég sok Melanopsis Sturi F UCHS hever. A major kútjánál, ahol a domboldal lejteni kezd, édesvízi mészkő bukkanik elő és 25 m. vastagságban a völgy síkja felett vízszintes rétegekben fekszik. Csak három vékony agyagos réteg ékelődik a mészkőrétegek közé; 10 méterrel a fensík lapja alatt egy 10 cm. vastag meszes agyagpad, 1*5—2 0 méterrel alább egy szenes-agyagos réteg 15 cm. vastagon. A két felső agyagrétegben temérdek Melanopsis gradata FUCHS, M. Entzi BRUS., M. Sturi FÜCHS, Dreissensia auricularis FUCHS van. A közbeeső édesvízi mészkőlemezek is bőven tartalmaznak Melanopsisokat. A második szenes agyagrétegecskében Congeria cfr. Neumayri ANDR.A és Bithyniát is találtam. A harmadik legalsó, szürke agyagréteg, mintegy 2'50 m. vastagon a domboldal alsó harmadában, vagyis kb. 10 méterrel az Eger patak völgysíkja felett bukkanik elő édesvízi mészkőlemezek között. Ez tele van a Congeria ungula-caprae MÜNST. (var.? Halavátsi VIT .) héjaival. A Csoromi major melletti feltárás megvilágítja a Kapolcsi pannoniai-pontusi öböl lerakodásainak természetét. VITÁLIS Öcsnél három édesvízi mészkőterraszról szól; a legmélyebb mészkőterraszt 210 m., a legfelsőbbet 296 m. magasságba helyezi, míg a Congeria ungulacaprae rétegét Öcs és Pula között 190 méterben lelte. Körülbelül ugyanebben a magasságban van a Csoromi puszta alatt, valamint a Dörögdi malomnál is a Bondoró északi oldalán, Monostorapáti közelében a ViTÁLis-tól említett C. ungula-caprae-s telep. Sőt a Szentgyörgyhegyi szőlőkből származó kecskeköröm-lelet is ebből a magasságból való. A Csoromi majornál azonban a C. ungula-caprae szintet édesvízi mészkő foglalja magába és a Mázoskútnál, valamint a Szentgyörgyhegy tövében is meszes lerakodások vannak a kecskekörmös réteg alatt. Vagyis itt nem terraszokban telepedik hozzá az édesvízi mészkő a régibb lejtőkhöz, hanem közbetelepülő konformis rétegközt alkot. VITÁLIS ISTVÁN posztvulkanikus termékeknek tartja az összes Balatonvidéki édesvízi mészkő- és kovalerakodásokat és úgy értelmezi a mészkőtelepeket, mintha azok a pontusi üledék főzömének lerakodása után alakult és diszlokaczióktól egyenetlenné vált térszínen az alásülyedt vízszín szélein diszkordánsan rakodtak volna reá a régibb lejtőkre. Ekként az Öcs körüli legalsó terraszt a Congeria Neumayri BRUS. maradványaival még pannoniai-pontusi korú meszes üledéknek tartja, a középső terraszban lévő csillámos márgában levantei lerakodást lát és a legmagasabb édesvízi mészkőben a Nagyvázsonyi fensíkról már a diluviális lösznél nem sokkal idősebb képződményt ír le. A nagyvázsonyi édesvízi mészkövet nem a Tálódi erdő bazalttakarója alatt fekvőnek, hanem ehhez köröskörül hozzátelepedettnek hiszi. Ugyanezt vallja az Öcsi édesvízi mészkő és a Kabhegyről lenyúló bazalttakaró egymáshoz való helyzetéről is. VITÁLIS barátomnak ezen felfogását 1 fennt elmondott tapasztalataim után éppenséggel nem oszthatom. Nemcsak Kapolcs távolabb vidékén, hanem a Balatonfelvidék távolabbi pontjain is, ú. m. Balatonfüreden, Arácson, Csopakon, Balatonberényen, Balatonedericsen, 1 A balatonvidéki bazaltok 120—122. old.; Geol. függelék.
