Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
II. Fejezet. A permi szisztéma. A verrukano és a grödeni homokkő
39 .4 Balaton környékének geologiai képződményei. vasas padok adják az átmenetet az alsó-triaszba. 1 Lehet, hogy a Biharhegységben és a Hegyes-Drocsában is fel fogjuk ismerni ezek nyomait. A balatonmelléki veres homokkövet és verrukanóját nyilvánvalóan csak a Déli-Alpok grödeni rétegeivel és a pécsi Szentjakabhegy homokkövével hasonlíthatjuk össze. A legtöbb bizonyíték ezek permi kora mellett szól. Csupán a balatonmelléki veres homokköveket tartva szemben, ezek permi korát nemcsak a « gyér növénynyomok bizonyítják — utoljára ezek * behordottak is lehetnek, — hanem tetemes vas- 't tagságuk és tektonikai helyzetük is. A veres homokkő tektonikája és vastagsága. A Balaton melletti veres homokkő szélesebb vonulatban terül el, mint a werfeni rétegek és az egész közép-triasz. Mindenütt élesen elválnak tőle a werfeni rétegek és átmenetek nélkül más- t o- j | más szintjükkelt öbb helyen diszkordánsan érintkeznek vele. A veres homokkő a feküjében levő fillittes agyagpalával és kvarczitos fillittel együtt, amelyre különben szintén diszkordánsan települ reá, van boltozatba gyűrve; e boltozat délkeleti szárnyában a werfeni rétegeknek és a magasabb triaszrétegeknek semmi nyoma nincs. A werfeni rétegek alkotta boltozatokban Veszprém és Hajmáskér vidékén a veres homokkő sehol a felszínre nem kerül. A veres homokkő keményebb padjai nem adnak jó termőföldet és csak palás-agyagból álló magasabb rétegein van málladék, a már távolról is szembetűnő «veres mocsár» helyi néven ismert talaj. Ez, ha megázik, sötét vérveres színű. A veres homokkőben a keményebb padok széthullanak és köves, kőtuskós térszínt szolgáltatnak. Daczára a termőtalaj hiányának, a veres homokkőben, egynemű volta kö vetkeztében, a vetődéseket és töréseket felismerni nem lehet. De hogy ilyenek nagyon sűrűn vannak benne, azt nemcsak a paloznaki árokból fényképezett 16. ábra és a II. tábla A, B, C szelvényei bizonyítják, hanem még inkább a balatonmelléki vasút 1908/9 ben történt építése alkalmával keletkezett mesterséges bevágások. Balatonkövesd és Arács között a zalai part vasútja veres homokkőben jár és bemetszéseiben igen sok vetődést tárt fel. 1 U. o. 682.
