Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

II. Fejezet. A permi szisztéma. A verrukano és a grödeni homokkő

30 Legérdekesebbek azok, a melyek a csopaki Nádaskút-forrás közelében a Béketető déli lejtőjén (21—24. ábrák) és a csopaki közlegelőn (46. ábra a 69. oldalon) két nagy bevágásban láthatók. Ezek a vasútvonal 622. és 627. hektométer-szelvényei között vannak. Hogy a SSE—NNW. irányú meredeken keletnek hajló harántos vetődéseken milyen erős nyomás volt, azt a 29. ábrán (35. old.) látható csúszólap tükrözése és egyközös nyomási vonalai bizonyítják. A Balaton mellett több ponton olyan elhelyezkedése van a veres homokkőnek a környező vverfeni rétegekkel szemben, hogy az utóbbiak a homokkő elmállott felületén diszkordánsan fekszenek, vagy az érintkezésen tetemesen zavarodott telepedésűek. A két szisztéma közötti díszkordancziát a csopaki bevágások adta feltárások bizonyítják. A veres homokkőtől élesen elváló, világossárga alsóvverfeni lemezes dolomit a 21. ábra szerint már összetörött alapra telepedett (lásd a 47. ábrát 22. ábra. A csopaki Béketető vasúti bevágása a 622. és 623. hektométeres profilok között. A grödeni veres homokkő és a werfeni rétegek érintkezését tárja fel. — A felső világosabb részek a seisi rétegek legalsó dolomitos homokköveit ábrázolják; a képnek sötét színezetű alja a permi veres homokkőnek felel meg; ebben a világosabb árnyalatú, összetört részek szürke, azuritos homokkövet és a sötétebb csíkok egy vékony széntelepecskét jelölnek. is a 70. oldalon). A Balatonfüred-fürdő tőszomszédságában, már az arácsi területen fekvő Rodostó-nyaralónak 1908-ban tö. tént alapozásakor (33—34. ábra a 47. és 48. oldalon) pedig kitűnt, hogy a legalsó werfeni rétegek khaotikus gyűredezéssel érintkeznek a nyugodtan fekvő permi veres homokkővel. A villa alapásásában, valamint a villától keletre fekvő régi murvabányában (32. ábra) tetemesen gyűrt seisi rétegeket láthatni; míg ezek közelében a veres-homokkőnek palás agyaggal váltakozó, szenes, azuritos rétegei teljesen gyűrődés nélküliek. A werfeni rétegek és az egész középtriasz zavaros tektonikája a veres homokkő gyengébb gyűrődésétől ugyancsak különbözik. Mert a míg a veres homokkő Alsóörs és Révfülöp körül, mintegy két központ körül, két különvált és összetöredezett antiklinális d ó m-ban emelkedik (az I. tábla A, B és D, E szelvényei), melyek magját a kvarczos ó-paleoozos fillit alkotja; addig a werfeni rétegek a litéri nevezetes törés vezérvonala mentén Várpalota vidékétől Gyulakesziig merev egy-