Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

II. Fejezet. A permi szisztéma. A verrukano és a grödeni homokkő

28 .4 Balaton környékének geologiai képződményei. LKPSIUS R. tarka homokkőnek nevezte és mint ilyet szinte az alsó triaszba helyezte.

1 GÜMBEL szintén ennek a nézetnek hódolt." Ellenben SUESS E. a grödeni homokkövet már 1868-ban önálló stratigrafiai tagnak tekintette, melyet nem csak a régibb, hanem a rátelepedő fiatalabb rétegektől is külön kell választani. Abban a kérdésben vájjon a permhez vagy a triászhoz sorozandó-e ? SUESS rámutatott, hogy a triászhoz való tartozóság bizonyítékai: egyebek közt a Turbo rectecostatus és Naticella (Natiria) costata-nak állítólagos föllelése a veres homokkő alsó részében, illetőleg közel a verrukano alsó határához már csak azért nem bizonyító erejűek, minthogy ezek a werfeni rétegek igen magas emeleteit jellemzik. SUESS E. 1868-ban arra a következtetésre jutott, hogy a grödeni homokkőről bizonytalan marad: vájjon a tarka homokkővel, a voges-i homokkővel avagy a «rotliegende» valamelyik felső osztályával azonosítandó-e; azonban a verrukano a «rotliegende »-be tartozik.

1 FRECH FR.

4 a karniai Alpokról szóló munkájában szintén foglalkozott a kérdéssel. Rámutatott, hogy a bozeni kvarczporfir táblájától keletre a porfirt egy transzgressziv konglomerátum helyettesíti: ez a verrukano, amelylyel a grödeni homokkő szoros kapcsolatban van; ezért FRECH hajlandó amazt grödeni konglomerátumnak nevezni; tehát ő habozás nélkül permi korúnak veszi az egész képződményt. DIENER K.

5 szerint a legtöbb geológus a grödeni homokkövet a permbe helyezi. A Gailtali-Alpokban GEYER G. szerint a werfeni rétegek nagyon alárendelt kifejlődésüek és szoros kapcsolatban vannak a grödeni homokkővel, GEYER mindamellett a permi korba illeszti az utóbbit." A Kárpátokban a Biharhegységben és Krassó-Szörény vármegye hegységeiben a permibe sorozott kvarczkonglomerátumok, veres homokkövek és palák nagy elterjedésűek. Mindenütt élesen elválnak a kristályos paláktól, azonban legtöbbnyire a werfeni rétegektől egykönnyen nem választhatók el. Petrográfiai külsejük ezen képződményeket a Kárpátok régióiban inkább a verrukanóhoz illesztik, mint a grödeni veres homokkőhöz, amelynek típusos veres rétegeit a Kárpátjainkból alig ismerjük. Mindenesetre a kárpát-régióban a permi homokkövek között a verrukano az uralkodó, amely különösen a Biharban és a Kodru-Momahegységben tekintélyes vastagságot ér el. A Kárpátokban UHLIG

7 30—100 méterre teszi a szubtatrikus üledékek között leírt, jól rétegzett permi korú kvarczhomokkövet és konglomerátumot, de megengedi, hogy a werfeni palákkal való konkordáns telepedésénél fogva egy része talán az alsótriasz legmélyebb részét alkotja. A Keleti Kárpátokban a verrukanóval dolomit is társul és sötétveres jászpisz és 1 LEPSIUS R. : Das westliche Süd-Tirol. Berlin, 1878. 85 old. 2 Sitzungsber. der bayr. Akad, der Wiss. X. 1880. 192 old. 3 SUESS E. : Über die Äquivalente der Rotliegenden i. d. Südalpen ; Sitzungsber. d. kais. Akad. der Wiss., Math, naturwiss. Classe LVII. Bd. I. Abt. Wien. 1868, 232—235, 800—803. old. 4 Karnische Alpen, 336—338, 377 old. és Lethaea geognostica. I. Teil. 2. Bd. 3. Lief. Die Dyas 547—550. old. 5 Bau u. Bild der Ostalpen 500 old. F

I GEYER G. : Ein Betrag v. Stratigr u. Tektonik der Gailtaler Alpen in Kärnten ; Jahrbuch d. k. k. Geol. R. Á., Bd. XLVII. 1897. 300 és 350 old. 7 Bau u. Bild der Karpathen; Bau u. Bild Österreichs. 671 old. Lásd STUR D. és HAUER F. közléseit és a Jahrb. d. k. k. Geol. R.-A. Bd. XVIII. 1868. 351—353, 513—514 és Bd. XIX. 1869. 409—410. old.