Lóczi Lóczy Lajos: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének geológiája és morfológiája, 1. szakasz: A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
X. Fejezet. A pannoniai-pontusi elmélet
356 A Balaton környékének geologiai képz ó'clményei. 250 kodó Pogányvár északi lejtőjén, csaknem tetejéig, homokrétegeket láttam; alattuk Egerarácsa mellett agyagrétegek emelkednek fel a hegy magasságának egyharmadáig. Pacsától északra Nemesboldogasszonyfáról vannak jelentősebb adataim. Az 1908. év tavaszán a keszthelyi Balaton-múzeum a Mastodon longirostris KAUP nagy zápfogát szerezte meg, amelyet KOVÁCS LAJOS gazda az udvarán ásott kútból ajándékozott a múzeumnak. Nemesboldogasszonyfa '/„ km.-re Keszthelytől nyugatra, Alsópáhok és Szentgyörgyvár között 204 m. tengerszín feletti magasságban annak a 3 km. széles hegyhátnak a fensíkján fekszik, amely a Páhoki patak és a Zalacsatorna között észak-déli irányban elnyúlik (192. ábra). A falucskának eddig csak a nyugati végén lévő 22 m. mély árokban volt kútja; mígnem 1908-ban KOVÁCS LAJOS a legszélsőbb nyugati telkek egyikén kb. 22 méter mélyen leásva elegendő vízre akadt, amire szomszédjai is hozzáláttak a kútásáshoz. KOVÁCS LAJOS uram kútja ottjártamkor már falazva volt, ennélfogva csak tudakolás után és a kiásott földgarmadából ítélhettem meg az egymás alatti rétegek mivoltát. SÁGI JÁNOS úr a Keszthelyi Hirlap akkori szerkesztője följegyezte és velem közölte a szelvényt. E szerint a kútakna a következő vízszintesen fekvő rétegeken ment keresztül: 8 méterig kövéres agyag, 18 méterig sárga homok, legalul a víznivó felett leveles agyag, vékony lignit-nyomokkal. Közvetlenül ezen lignites réteg felett találták a hamvasabb (szürkébb) homokban Mastodon longirostris KAUP baloldali 3-ik zápfogát 1 és néhány csonttöredékét. Nemesboldogasszony és Alsópáhok között az 50 m. magasságú lankás lejtőn szürke homokkő és homok látható ; a páhoki legelőn pedig a lemezes homokkő kártyakövei vannak nagy elterjedésben. Ezekből áll a Hévízi völgy közepén emelkedő kerek, hepehupás felszínű domb is, amelyet a Keszthelyi országút keresztülvág. Ezen a dombon temérdek homokgödör van, amelyekből a rendkívül finomszerű, selymescsillámú, világosszürke, poros homokban a rendetlenül beágyazott lemezes homokkövet fejtik. Ugyanilyen finom poros, szericzites, homokkőlemezekkel váltakozó homok van Hévíz gyógytelepének jégvermeinél is egy nagy homokfejtőben feltárva; alatta kezdetben sárga és majd kékesszürke, csillámos homokos agyag, keményebb homokkőlemezekkel, következik a homokgödör alján. A rétegek 15—16°-kal délnek dőltek a jégvermeknél. A jégvermek melletti kékesszürke lemezes homokkő alatti agyagban, a közelfekvő kertészházaknál 24 m. mély kutat ástak; ebben a kútban 16 m. magasságban áll a langyos víz. A Hévíz tavának tölcsérében közvetlenül a fürdőház ugródeszkája alatt 36 m. mély tófenéken magas függőleges falban áll az agyaggal váltakozó kékesszürke lemezes homokkő. 1908. évben két ízben vizsgáltattuk fiumei búvárral a tó forrástölcsérének falát. 16—22 m. mélységből a búvár hozta fel az összehasonlításhoz szolgáló mintákat. A búvár megfigyelése szerint egy 10 m. mélyen lévő vastagabb, dolomitkavicscsal és tőzegkorpával fedett kőpad alatt délnek hajlanak a homokkőlemezek és élesen csipkézett telepeik közül száll fel a hévíz. WESZELSZKY GYULA dr. 2 tanulmányai a búvártól felhozott kékesszürke agyagban és agyagos homokkőlemezekben a bismuth 1 KADIC o. : A Balaton vidékének fosszilis emlős maradványai 6. és 13. old. IX. tábla 1 — 3. ábra; Paleolit, függelék. IV. kötet, XI. közlemény. 2 A keszthely-hévízi tó termékeinek chemiai vizsgálata; Balaton tud. vizsg. eredményei I. köt., 1. rész; függelék.
